91377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fény előállítására

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91377. SZÁM. — Il/d. OSZTÁLY. Eljárás fény előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. Űjpest. A bejelentés napja 1925. évi junius hó 23-ika. Már régen ismeretesek olyan fényjelen­ségek, melyek vegyi folyamatokkal kap­csolatosan lépnek fel; a jelenség neve cha­miluminiscencia. Mindezideig azonban nem 5 sikerült ezen vegyi folyamatokai oly mó­don vezetni, hogy a felszabaduló ener­giának gyakorlatilag számba jövő része ala­kuljon át fényenergiává és így ezen jelen­ségek fény gyakorlati előállítása szempont-10 jából eddig fontossággal nem bírtak. A tudományos irodalomban az utóbbi években is számos, fényjelenség kíséreté­ben végbemenő vegyi folyamatot írtak le. Az ezekre vonatkozó értekezések közül kü-15 lönösen a Haber és Zisch cikkében leírt tudományos kísérletek képezik jelen talál­mány szerint való fény előállítási eljárásnak indulópontját. (Zeitschrift für Physik, 9. kötet, 302. oldal, 1922.) Ezek a szerzők 20 ismertetik nátriumgőznek klórgázzal oly módon való egyesülését, hogy eközben fény­jelenség áll elő, mely lényegében a színkép D-vonalának emittálásából áll. Továbbá le­írják higanygőznek klórral szintén fény-25 jelenség kíséretében végbemenő egyesülé­sét. Az ezen kísérleteknél megfigyelhető fény néhány négyszögmillimóter felületű lángocskákból állt és fényereje, dacára an­nak, hogy a nátriumgőz nyomása több mil-80 limétert tett ki és a klór nyomását egy atmoszféráig fokozták, úgyhogy a vegyi folyamatban nagy anyagmennyiségek vet­tek részt, igen csekély volt. Az alkalmazott hőmérséklet az anyagok természetének 35 megfelelően 400—500° körül mozgott. A ve­gyi folyamatok megindítása nitrogénlégkör­ben történt és a reakciós térben az össz­nyomás állandóan 1 atm. volt. Ezen kísérletekből kiindulva jelen talál­mánnyal sikerült az energia-átalakulási fo- 40 lyamatoknak egy újabb faját, a vegyi át­alakulást, a fény gyakorlati előállításának szolgálatába állítani. Ezen cél elérésére elsősorban azt kellett megállapítani, hogy miért oly csekély a fentebb leírt és ha- 45 sonló eddig ismert kísérletek közben fény­nyé alakuló energia. Kísérletek, valamint elméleti megfontolások arra a következte­tésre vezettek, hogy a Haber és Zisch által alkalmazott magas nyomásnál a fény ki- 50 bocsátására gerjesztett nátriumatomok leg­nagyobb része a fényt kibocsátani azért nem volt képes, mert még az ehhez szükr séges idő lefolyása előtt, tehát kb. 10° másodpercnél hamarább, gerjedési energiá- 55 ját ütközés következtében meleg alakjában adta le. Ebből arra kellett következtetni, hogy az eddig alkalmazottnál sokkal ala­csonyabb nyomás esetében az energiaki­használás fény előállítása szempontjából 60 sokkal kedvezőbb lesz. A kísérletek ered­ménye a következtetés helyességét igazolta. Jelen találmány tárgya olyan gyakor­lati eljárás vegyi folyamatot kísérő fény előállítására, melynél alacsony nyomás jut 65 alkalmazásra, úgyhogy a fény kibocsátá­sára serkentett atomok gerjedési energiája aránylag nagy részben fénnyé alakul. Ennek gyakorlati kivitelére kizárólag gázalakú testek (gázok vagy gőzök) között 70 végbemenő vegyi folyamatok jönnek te­kintetbe. A reakcióban résztvevő anyago­kat legcélszerűbben egy cső két végén ve­zetjük be és pedig körülbelül 0.1—0.01 mm nyomás alatt. A nyomást a cső két végén "5 állandó magasságban kell tartani, mert ez­által azt a helyet is állandósítani tudjuk, melyen a vegyi folyamat végbemegy. Egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom