91365. lajstromszámú szabadalom • Koptató gép

Megjelent 1930 . évi ju nius hó 16 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91365. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Koptató gép. Feleki Tivadar malomipari gépgyáros Budapest. A bejelentés napja 1925. évi április hó 28-ika. A gabonahántoló-, illetve koptatógépek közül, a gyakorlatban a csiszolóköpenyes rendszerűek váltak be legjobban. Ezeknek a berendezéseknek lényeges 5 alkotórésze a karborundumos műkőmasz­száíból álló, ú. n. „smirgliköpeny", mely karborundumból, magnezitből és alkalikus kötőanyagból áll. Ezen köpeny belső falá­hoz verőlécek röpítik a hántolandó, vagy 10 tisztítandó, illetve koptatandó gabonasze méket. Tekintettel arra a körülményre, hogy az őrlési folyamat sikere, illetve fehérliszt hozama nagy mértékben a gabona tisztí-15 tásától, koptatásától függ, a hatásos kop­tatásnak igen nagy fontosságot tulajdoní­tanak. Tökéletes koptatás elérésére, tekintet nélkül a koptatógép szerkezetére, eddig-20 elé kétrendbeli koptatásnak kellett a sze­meiket alávetni, mely célból a gabonát egymásután két koptatógépen vezették át, úgyhogy a koptatógépeket párosával kel­lett elrendezni. 25 További hátránya a osiszolóköpenyea gabonakoptatóknak, hogy a rendesen mo­sott, vagy a még kellően ki nem száradt, tehát tetemes nedvességet tartalmazó ga­bona a csiszolóköpeny érdességét és ennek 30 következtében hatásosságát is mindinkább csökkentette. Ennek oka nyilván abban rejlik, hogy a köpenyt alkotó műkőmassza alkalikus kötőanyaga nedvszívó lévén, a műkő pórusai betöimődtek. 85 Megemlítendő végül az eddigi berende­zések azon hátrányai, hogy a szemek közé kevert üszög a köpeny felületére kenődött, mely szennyanyag a koptatandó búzához tapadt. A jelen találmány ezeket a liátrányokai 40 kiküszöböli és a koptatóköpenyek érde­sebbé tételét, érdességüknek állandósítá­sát, konzerválását célozza, az őrlési pro­cessus befolyásolása nélkül. A koptatófelület érdességének növelé- 45 sének „közelfekvő" módja volna a karbo­rundum szemcsenagyságának növelése, de ez az expediens a gyakorlatban azért nem jön figyelembe, mert a koptatófelületből kiálló nagyméretű szemcsék a gabonasze- 50 mek összetör ősét vonná maga után, ami az őrlési folyamatot és annak hozamát igen károsan befolyásolná. A problémát tehát a szemcsenagyság növelése nélkül kell megoldani. 55 A jelen találmány az eddigelé alkalma­zott műkőmassza minőségi és mennyiségi összetételének változatlan megtartása mellett, a kitűzött feladatot acélkefének a műkőmasszával való kombinálásával, il- 60 letve ilyen masszába való beágyazásával oldja meg, mely masszával a 'kefe célsze­rűen teljesen körül van öntve. A találmány lényege tehát acélkeféből és műkőből kombinált, az eddiginél hatá- 65 sósabb csiszolóköpeny, mely csupán egy­szeri koptatást tesz szükségessé és az egy­rendbeli koptatás, tisztítás és hántolás tö­kéletessége folytán, csupán félannyi kop­tatógép elrendezését teszi szükségessé, 70 mint az eddigi koptatógépek. Ennek kö­vetkeztében az őrlési processzus is egysze­rűbbé válik. Emellett az egyes kefesorok közé ön­tött karborundumos műkőmassza szintje 75 a találmány szerint, pontosan a kefepama- ' tok csúcsainak szintjébe esik, úgyhogy a gabonaszem az acélkefe és a műkőmassza

Next

/
Oldalképek
Tartalom