91323. lajstromszámú szabadalom • Kazántelep

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91323. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Kazántelep. Deutsche Babcock & Wilcox Dampfkesselwerke A.-G. Oberhausen. A bejelentés napja 1925. évi április hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi november hó 20-ika. A találmány oly vízcsöves kazánra vonatkozik, melynél két vízcsőcsoport van alkalmazva. A találmány értelmében az elkülönített 5 vízcsőcsoportok között fekvő kamrában túlhevítő és előmelegítő van elrendezve. Az elrendezés olyan, hogy a túlhevítő vagy az előmelegítő a gázáram útjából kiiktatható. 10 A csatolt rajz a találmány tárgyának néhány foganatosítási alakját tünteti fel. Az egyes ábrákon a vízcsöves kazán felső csőcsoportja (a)-val, alsó csőcsoportja (b)-vel, a két csőicsoport között 15 fekvő (s) térben elrendezett előmelegítő, illetve túlhevítő pedig (c)-vel és (d)-vel van jelölve. Az 1. ábrán feltüntetett kivitelnél, melynél az (a) és (b) csőesoporfok azonos irányban 20 lejtenek, a (d) túlhevítő a (c) előmelegítő alatt van elrendezve, ahol is úgy a túlhevítő, mint az előmelegítő a csőcsoportok közötti (5) kamra vagy tér egyik végén vannak elhelyezve. Az elzáró szerv a 25 függőlegesen elmozgatható (e) falból áll, mely a felső és alsó (f) és (g) elzáró falakkal együtt működik. Ezek a falak a kamra ellenkező végeiből olymódon haladnak, hogy a gázok akkor, amikor az (e) 30 elzáró fal legmagasabb helyzetében van, a (d) túlhevítőn át és innen a felső (a) csoporthoz áramlanak. Ha az elzáró fal, mint az eredményvonalakkal látható, legalsó helyzetét foglalja el, a gázok úgy a (d) 35 túlhevítőn, mint a (c) előmelegítőn keresztüláramolva utóbbiból a felső (a) csoportba jutnak. A függőleges (e) lángfal közbenső helyzeteiben a forró gázok szabályozható mennyiségei vezethetők a túl-40 hevítőn és az előmelegítőn át. A 2. ábrán feltüntetett kiképzés abban tér el az 1. ábrán feltüntetettől, hogy a (c) előmelegítő és a (d) túlhevítő ez esetben az (s) tér másik végén foglalnak helyet, amikor is a (c) előmelegítő a (d) túl- 45 hevítő alatt fekszik. A 3. ábrán látható kivitelnél az (a) ós (b) csőcsoportok szög alatt ellentétesen lejtenek, úgyhogy közöttük nagy ékalakú (s) tér keletkezik, a (d) túlhevítő és a (c) elő- 50 melegítő pedig egymás mellé kerülnek, az egyik az (s) tér összehajló részében, a másik pedig annak kiszélesedő részében; a kettő között foglal helyet az (e) elzáró fal, mely függőleges irányban elmozgat- 55 ható és az (f, g) elzáró falakkal aképp működik együtt, hogy az (e) elzáró falak teljes vonalakkal kihúzott helyzetében a gázok a (c) előmelegítőn át és innen a felső (a) csoportba vonulnak, míg az eset- 60 ben, ha az elzáró fal a vonalkázottan feltüntetett helyzetben áll, a gázok a (d) túlhevítőn áramolhatnak keresztül és innen jutnak a felső (a) csoportba. A 4. ábrán feltüntetett kiképzésnél, ahol 65 az (a) és (b) csőcsoportok azonos irányban lejtenek, a (d) túlhevítő ós a (c) előmelegítő egymás mellett vannak elrendezve és a mozgatható (e) fal a csövekkel párhuzamosan halad. A gázok vagy egye- 70 dűl a (d) túlhevítőn, vagy a túlhevítőn és a (c) előmelegítőn vonulnak át, az (e) elzáró fal helyzetének megfelelően. A felső csoport alsó (f) elzáró fala, illetve falai vagy párhuzamosak a csőcsoporttal, vagy 75 pedig ezzel szöget zárnak be, amint az az ábrán látható, mikor is a (h) koromkamra képződik, melyből az alsó (b) csőosaport vízkamrája felett a korom elvonható. A berendezés elől- és oldalnézetét fel- 80