91300. lajstromszámú szabadalom • Elektromótor

Megjelent 193Q. évi julir ts hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jffigsK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91300. SZÁM. — VII/G. OSZTÁLY. Elektromótor. Ifj. Belovay Imre villanyszerelő Budapest. A bejelentés napja 1924. évi május hó 31-ike. Az eddigelé használatos elektromotorok tudvalevőleg általában véve két külön­böző tekercsrendszerrel, nevezetesen az armaturavezetők alkotta tekercsrendszer-5 rel és a mágnesek ger jesztésére szolgáló tekercsrendszerrel vannak ellátva. A talál­mány célja már most oly elektromótor lé­tesítése, melynél csupán egyetlen tekercs­rendszerre, nevezetesen csak mágneste-10 kercsekre van szükség, ami nemcsak ol­csóbb előállítást és szerelést, hanem célsze­rűbb elrendezést és a tekercsekkel járó üzemzavarok redukálását is lehetővé teszi. Ismeretesek voltak már eddig is csupán 15 egyetlen tekercsrendszerrel működő, t. i. permanens mágnesből álló sztátorral ellá­tott villamosgépek (generátorok), ezek azonban csak egészen kis egységekre szo­rítkoztak, mint amilyenek, pl. a gyujtó-10 mágnesek és kézihajtású induktorok, ame­lyeknek különben hatásfoka is kedvezőt­len. Ezzel szemben a találmány szerinti elektromotornál a sztátort alkotó mágne­sek vannak tekerccsel ellátva, míg a mó 5 tor tekercsnélküli lágyvastestböl áll, más­részt pedig e motor az említetteknél jóval nagyobb teljesítményre, általában véve bármely közepes teljesítményre jó hatás­fokkal alkalmas és a még nagyobb teljesít-0 menyekhez jó hatásfokkal való alkalma­zásnak csupán a mótor alább ismertetendő önműködő kapcsolóinak esetleg, bizonyos mértéken túl számbajöhető szikrázása szab határt. A találmány szerinti, egyetlen te­j kercsrendszerű motornál az önindukcióvi­szonyok is kedvezőbbek és azonkívül a te­kercsnélküli lágyvastestből álló rotornál természetesen elmarad az eddigi arma­turavezetőknek a rc'perő ellenében való megvédésére szolgáló, aránylag bonyolult 40 szerkezet, ami ebből a szempontból is ol­csóbbá és nagy fordulatszámokhoz alkal­masabbá teszi a gépet, mint az eddigi mó­tortypusok. Végül a találmány szerinti motornál tel- 45 iesen elmaradnak a tudvalevőleg meglehe­tősen kényes kollektor- és kefeszenkezetek és noiha a találmány szerinti motort a ed­digiekkel szemben külön kapcsolószerkezet egészíti ki, ez összehasonlíthatatlanul egy- 50 szerűbb, mint a szokásos kollektorokból és kefékből álló rendszer. A találmány szerinti mótor lényege, il­leme működési elve azon alapszik, hogy míg az eddigi elektromotoroknál az arma- 55 túra tekercsébe bebocsátott áram póluso­kat létesít, amelyeknek és az elektromág­nesek pólusainak kölcsönhatása idézi elő a rótor forgását, addig a találmány tárgyá­nál a sztátor oly mágnesekből áll, amelyek 60 mindegyike az alább ismertetendő önmű­ködő kapcsolók közreműködése mellett pillanatnyi, impulzusszerű bekapcsolódása után minden alkalommal önmagát kikap­csolja és a következő mágnest önműkö- 65 dően bekapcstolja, úgyhogy tulajdonkép­pen a mágnes (a sztátornak mechanikai mozdulatlansága mellett) elektromosan körülvándorol és eközben a mágneses ha­tást egymásnak átadó mágnespólusok a 70 lágyvasrótornak sarokszerűen kinyúló részét vagy részeit gyors egymásutánban vonzzák és így biztosítják a mótor folyto­nos körülforgását. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 75 mótor sokpólusu foganatosítási példájának kapcsolási vázlata latható. (e)-vel a lamelláit lágyvastestből álló ró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom