91287. lajstromszámú szabadalom • Ványológép

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91287. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Ványoló gép. Török Nagy István csizmadiamester Monor. A bejelentés napja 1925. évi április hó 16-ika. A csizma szár- és fejrésze közötti át­meneti hely eddig kézzel végzett fárasztó és hosszadalmas ványolásának gépi úton való gyors és kényelmes foganatosítására 5 szolgál az új találmány. A találmány lényege egy vízszintes alapzaton függőleges gerendákból és fent összefogó vízszintes gerendákból álló áll­ványban két erős függőleges pofa között 10 szabadon hagyott résben fel és alá moz­gatható lemez, mely pofák felső széle ol­dalnézetben háztető alakra van kiké­pezve és a köztük szabadon hagyott rés alsó határa és a pofák résébe behatoló 15 lemez alsó szegélye hasonlóképen a pofák háztetőszerű vonalával párhuzamosan fut. Csatolt rajzon a találmány tárgyának egy példaképem kiviteli alakja az 1. ábrán oldalnézetben, a 30 2. ábrán pedig elülnézetben látható, míg a 3. ábrán a gép felülnézete, végül a 4. ábrán a 2. ábra 4—4 vonalával jel­zett síkkal képzelt vízszintes metszet van 25 feltüntetve. Az (a) állvány alsó részén helytállóan van egy (b) pofa megerősítve, amit még a (c) merevítő tömbbel biztosíthatunk hely­zetében. Ezzel a (b) pofával teljesen egyező 80 idomú másik (d) pofa a (b)-hez közelít­hető, vagy távolítható módon van elren­dezve. A (d) pofának a (b) pofához ké­pest való beállítására szolgál az (e) kézi forgattyúval szabályozható (f) csavar-85 orsó. A (d) pofa alul csuklósan erősít­hető az állványhoz, vagy pedig — amint a rajz szemlélteti — párhuzamos (g) veze­tékekben mozgatható. A (b) és (d) pofák között keskeny (i) rés van szabadon hagyva. A pofák felső része oldalnézet- 40 ben (1. ábra) háztető alakjára emlékeztet és az (i) rés alsó határvonala is azzal párhuzamosan van kiképezve. A pofák belső oldalai célszerűen fémlemezzel van­nak bélelve. 45 Az állvány felső részén van ágyazva a vízszintes (k) tengely, amely hajtását az (1) kézi forgattyúról az (m—n) fogas­kerék-áttétel közvetítésével nyeri és for­gását a ráékelt (o) fogaskerék útján a füg- 50 gőlegesen vezetett (p) fogasrúdnak fel- és lefelé irányuló egyenes mozgás alakjában adja át. A (p) fogasrúd alsó részéhez van azután a (h) lemez erősítve, amely a (p) fogasrúdnak lefelé hajtásakor a (b—d) 55 pofák (i) résébe hatol és mivel alsó sze­gélye a pofák felső szélével, illetőleg a rés alsó határvonalával párhuzamosan fut, az (i) rést teljesen kitölti. A (k) tengelynek, illetőleg (1) forgattyúnak ellenkező érte- 60 lemben való forgatásakor a (h) lemez az (i) résből kiemelkedik. Az 1. ábrán a (h) lemez az (i) résben eredményvonallal, az (i) résből kiemelke­dett helyzetében folytonos vonallal van 65 feltüntetve. Használat esetén meglazítjuk az (f) csa­vart, vagyis a mozgó (d) pofát kissé el­távolítjuk a helytálló (b) pofától (2. ábrán eredményvonallal rajzolt helyzet) és a (h) 70 lemezt kiemeljük az (i) résből (1. ábrán a folytonos vonallal jelölt helyzet). Ezután a csizmaszárat és csizmafejrészt alkotó egységes bőrdarabot úgy fektetjük a (b—d) pofák felső háztetőszerű felületére, 75 hogy szimmetriavonala pontosan az (i) rés fölé kerüljön és a csizma szárrészét képező

Next

/
Oldalképek
Tartalom