91283. lajstromszámú szabadalom • Dynamógép

1 Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91283. SZÁM. — VlI/'g. OSZTÁLY. Dinamógép. Mayer István kazánkovács Székesfehérvár. A bejelentés napja 1925. évi április hó 30-ika. A találmány tárgyát dynamogép ké­pezi, melynek alkalmazásával motorikus erőben nagy megtakarítást érünk el. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alakjá­ban van feltüntetve és pedig az 1. ábra egy egyenáramú dynamo a gép­nek a tengely irányában való metszete, a 2. ábra a gép keresztmetszete, az 1, ábra A—B vonala mentén, a 3. ábra a mágnesek elölnézete, a 4. ábra az indukciós vezetékeket, vala­mint a szénkeféket tartó keret elöl­nézete, az 5. ábra a kommutátor szeleteknek és a szénkeféknek síkba kifejtett nézete és vé­gül a 6. ábra az áram haladásának vázlatos feltüntetése távlati képben. Az (a) főtengelyre közvetlenül egymás­melleit a nyolcágú (b, c) mágnesek van­nak felékelve. A mágnesek ágai küllő­alakban helyezkednek el (13. ábra) ós pe­dig minden mágneság egy-egy (dl, d2) küllőpárból van összetéve. A küllők sza­bad végei (f) tányérra vannak kiképezve (1. ós 3. ábra) és úgy a (b), mint a (c) mág­nesnél egy-egy küllőpárnak (f) tányérjai egymással szembenéznek, közöttük azon­ban keskeny rés van hagyva. Ebben a eskeny résben az áram szigetelőanyag­ól készült (g) keretre (4. ábra) szerelt (h) indukciós vezetékek vannak vasmagok mellőzésével elrendezve és pedig minden egyes küllőpár közötti két-két ilyen induk­ciós vezeték van, úgyhogy úgy a (b), mint (c) mágnesnek küllői között 16—16 veze­ék van elhelyezve, melyek közül a (b) ágnes küllői között levő vezetékeket h2, h4, h6, . . . h32)-vel, a (c) mágnes küllői között levő indukciós vezetékeket pedig (hl, h3, h5 . . . h31)-el jelöljük. A mágnesek (dl, d2) küllőinek végére a mágnesek gerjesztésére szolgáló (i) veze­tékek vannak feltekercselve. A (dl, d2) 45 küllőágak között a mágnesre attól (j) szigetelőréteg segélyével elszigetelten a (k) kommutátorszeletek vannak felerő sítve, melyeknek száma kétszer akkora, mint az indukciós vezetékek száma és 50 amelyek külön-külön egymástól is szige­telve vannak. A (b) mágnesre erősített kommutátorszeleteket (k2, k4, k6 . . . k64)-el, a (c) mágnesre erősített kommutá­torszeleteket pedig (kl, k3, k5 ... k63)lal 55 jelöljük. A (g) keretre a (h) indukciós­vezetékek és a (k) koimmutátorszeletek között az (1) szénkefék vannak felerő­sítve, melyeknek száma ugyanannyi, mint a (h) indukciósvezetékeké és melyek egy- 60 részt egy-egy (h) indukciósvezetékkel, másrészt pedig két-két (k) kommutátor­s ze lett el ér in t k ezn ek. A (b) mágnes küllői között fekvő szén­keféket (L, h, le . . . la2 )-vei, a (c) mág- 65 nes küllői között fekvő szénkeféket pedig (li, I3, L . . . l3i)-el jelöljük. A mágnesek úgy vannak elrendezve, hogy a (b) mág­nesnél a (dl) küllők, a (c) mágnesnél pe­dig a (d2) küllők déli sarkot, a szem- 70 közti küllők pedig északi sarkot alkot­nak. Az (i) vezeték mindkét mágnesnek összes küllőire sorjában fel van teker­cselve, a vezeték két vége pedig az (a) tengelyre felerősített (m) kommutátor- 75 gyűrűkhöz van kapcsolva, amely gyűrűk fölött az (n) szénkefék vannak elren­dezve. Az indukciós vezetékek, a szén­kefék és a kommutátorszeletek kapcsolá­sát az 5. ós 6. ábrák mutatják. A (b) és (c) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom