91234. lajstromszámú szabadalom • Rácsos faszerkezetek és csomópontkötés

Megjelent 1930. évi július lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jRMn| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91234. SZÁM. — VlII/b. OSZTÁLY. Rácsos faszerkezetek és csomópontkötés. Kazinczy Gábor és Nekolny Kurt mérnökök Budapest. A bejelentés napja 1024. évi április hó 15-ike. A jelen találmány szerinti rácsos faszerkezetek igen sokban különböznek a régi, még jelenleg és csaknem általánosan használatos ácsszerkezetektől, mondhatni 5 minden részletökben új, alaposan átgondolt és oly megoldásokat tartalmaznak, melyek az anyag teljes kihasználását lehetővé teszik. A régi ácsszerkezetek fő hibája ugyanis az, hogy az egyes rudak 10 összekötése mindig az illető íarúdeleméknek; erős1

meggyengítésével történik. A bemetszések néha a szelvény felét igényelik, miáltal természetesen ez a kisebbített keresztmetszet lesz a mértékadó kereszt-15 metszet, ezáltal statikai szempontból veszendőbe megy az egész gerenda í'amenynyiségének fele. Egy másik hibája a régi ácsszerkezeteknek, hogy a rudazat összeállítása, olyan, hogy a keletkező tartó sta-20 tikailag határozatlan, a csomópontok nem centrikusak, ezáltal a rudak hajlításra is igénybe vannak véve, mely körülmények nemcsak a méretezést nehezítik meg, mert pontos, teljes kihasználásig menő mére 25 tező mód szerfelett időrabló, úgyhogy kénytelen a tervező nagyobb biztonsággal dolgozni, ami megdrágítja a szerkezetet, de az illesztések nem is lehetnek pontosak, vagyis egyes helyeken nincs illesz-80 kedés, ami más rudakban a számításokban figyelembe nem vett nagy igénybevételeket okoz. Végül a szerkezetek meg építése sem a lehető legegyszerűbb módon történik. 35 A jelen találmány szerinti ácsszerkezetek, mindeme hibákkal nem rendelkeznek. Mindezeket ki lehet ugyanis küszöbölni azzal, hogy a csomópontokat, tehát azokat a helyeket, hol két vagy több rúd lesz összekötve, a jelen találmány tárgyát ké- 40 pező módon képezzük ki. Ez a módszer az ácsszerkezetekben eddig is használt csavarkötés kifejlesztéséből annak egyszerűbbé és olcsóbbá tételéből áll. Kísérleteink igazolták, hogy 1 csavarral kellő 45 kötés nem létesíthető. így annyi csavart kell alkalmazni, amennyire számításszerűleg szükség van. Minthogy azonban ez rendkívül megdrágítaná a szerkezetet, a csavart kellett egyszerűsítenünk. Ez 50 sikerült oly módon, hogy az előre fúrt lyukba egy fej nélküli vaspálcikát, csapot verünk vagy nyomunk be, melynek két vége kiállván, erre egy-egy vas tárcsát búzunk fel (la. ábra) és a csap két végét 55 szétkalapáljuk. A szétkalapálás ilyen hosszú és aránylag vékony pálcikánál a kihajlás veszélye miatt nem lehetséges, azért a szétkalapálást úgy végezzük, hogy a csap két végső felületébe már előzőleg 60 egy krátert fúrunk, ezután a kráter széleit előbb egy tompább kúpos végződésű szerszámmal, végül lapos végű kalapácsosai szétkalapáljuk (lb. ábra). Az ilyen csapok a szerkezetben részben 65 nyírásra, i'll. hajlításra, részben húzásra is igénybe vannak véve (nagy alakváltozásoknál). Ott, ahol húzás nincs és kiesik az igénybevételek, a tárcsák és a szétkalapálás el is maradhat és marad a puszta 70 csap. A csap hordképessége még jobban növelhető, ha oly tárcsát szerelünk rá, melynek csőszerű karimája van (lc. és 2. ábra), mely mintegy „befogja" a csapot, úgyhogy az hajlításnak ellentállóbb lesz. 75 Az itt leírt csomópont kötés, melyet nemcsak födélszékeknél, hanem a faszerkezetekben (pl. kapuk sarokvasainak f-el-