91228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kötőnyagoknak és aktiv szénbriketteknek előállítására

Megjelent 1930. évi július lió 98-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91228. SZÁM. — H/a. OSZTÁLY. Eljárás kötőanyagoknak és aktivszén-briketteknek előállítására. Goutal Edouard és Hennebutte Henri mérnökök Páris. A bejelentés napja 1925. évi október hó 22-ike. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi október hó 24-ike. A szenek nagy mértékben lyukacsosak lévén, briikettezésiik különös nehézségekbe ütközik. Így a koksznak és félkok sznak, barnaszénnek és turfának pora, továibbá 5 a többénkeviésibbé égetett faszenek és az acti/vszenek, nehezen sajtolhatok akként, hogy a kapott termékeket tüzelésre, gázfejlesztésre, katalyticus reactiókra és ab sorptios eljárásokhoz lehessen felhasz 10 nálni. A szükséges cohesionak létesítésére ezért jelentékeny mennyiségű kötőanyagot kellett használni és utána a kötő anyagnak túLmennyiségét végső égetéssel 15 elszenesíteni. A gyártás azonban nem gazdaságos, ha a kötőányag drága, ha a végső elszenesí tésndk nagy hőmérsékletnél kell végbe mennie és ha ez nem szolgáltat említésre 20 méltó kereskedelmi értékű termékeket; ezenkívül még hátrányos is, ha a kötőanyag a masszában nem létesít ellenállóképes cementet, ha az eredeti szénnek katalysáló vagy absorbeáló tulajdonságai 25 csökkennek, akár az égetés hőmérséklete, akár pedig a keletkezett cement folytán, és végül, ha az alkalmazott kötőanyag jelentékeny mennyiségű állandó ásványi anyagokat tartalmaz. 30 Ily különböző szempontokból nézve, a kereskedelmi olaj-, barnaszén- vagy turfaszurok, magában vagy állandó ásványi anyagokkal keverve, nem szolgáltat kielégítő eredményeket. 85 Ezen, általában igen drága kötőanyagok ugyanis főleg nehéz szénhydrogettefcből állnak, melyeknek hőhatás alatt történő bomlása fokozatosan köny nyebb szénihydrogen ok keletkezése közben 40 „cracking"-szerűen megy végbe és nagy hőaniórsiékleten folytonos kátrányképződéssel jár, ami az így agglomerált szén leglényegeseibb eredeti tulajdonságainak veszendőbeimenését vonja maga után. Viszont, ha pyrolignosus kátrányokat 45 használunk, akikor az ezekben tartalmazott oxygenta/rtalmú anyagoknak könnyű bomlása lehetővé teszi agglomerátumoknak alacsony hőmérsékleten való előállítását, melyek alkalmasak úgy tüzelésre, 50 mint katailysálásra, vagy absorbeálásm. Ezen kátrányok azonban csak korlátolt mennyiségben vannak meg és előállításúik nem elegendő ahhoz, hogy az egyidejűleg élőállított faszénnek összekötését bizto- 55 sítsa. Ezeknek hőhatás következtében végbemenő bomlása továbbá vízgőzképződéssel jár anélkül, hogy olyan anyagokat szolgáltatna, melyeknek említésre méltó kereskedelmi értéke volna. 60 A jelen találmányt képező eljárás szerint már most azokat a keverékeket mérsékelt hőmérsékletnél oly kátrányokra vagy szurokra reagáltatjuk, melyek majdnem kizárólag hydrogemtartalm!úak; ez 65 utóbbiak összetételét akkor, amikor a massia megsűrűsödik és oxydált szurkot képez, tekintélyes mennyiségű vízgőzképződés előidézésével módosítjuk, mely tökéletesen alkalmas a fennebb említett 70 lyukacsos szenek agglomerálására. Az ilymódon előállított kötőanyagot különböző (10—60%-nyi) arányokban, még pedig előnyösen eldörzsölés útján, keverjük a többé^kevésbbé lyukacsos activszén- 75 nel, azután e keveréket — akár hidegen, akár melegen — összenyomjuk, hogy ellenállóképes briketteket vagy darát kapjunk. Ezen agglomeratumoknak kis hőmér- 80