91186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás igen különböző keresztmetszetekkel bíró öntöttvastárgyak előállítására

Megjelent 1930. évi július hó 1-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91186. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás igen különböző keresztmetszetekkel bíró öntöttvastárgyak előállítására. Heinrich Lanz cégr Mannheim. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi november hó 20-ika. Ha igen különböző keresztmetszetekkel bíró, pl. ékalakú testet készítünk öntöttvasból, akkor tudvalevőleg a különböző keresztmetszetekben különböző struktu-5 rák képződnek; általában azt mondhatjuk, hogy a vastagabb részben a struktúra íerritikus, míg a vékonyabban cementitikus, a közbenső keresztmetszetekben pedig az ezen határállapotok közötti 10 összes strukturák fellelhetők. Ezen jelenség oka abban rejlik, hogy a lehűlés a különböző keresztmetszetekben különböző sebességgel történik. Az ezzel összekötött hátrányok ismere-15 tesek és ezért csak példaképen utalunk a különböző keménységi fokok által okozott megmunkálási nehézségekre és azon, az egész munkadarab szilárdságát veszélyeztető belső feszültségekre, melyek kii 20 lönböző nemű strukturák képződésénél fellépnek. A találmány célja ezen hátrányok ki • küszöbölése. A találmány egész általánosságban ab-25 ban áll, hogy a lehűlést oly módon szabályozzuk, hogy a vékony és a vastag ke resztmetszetekben lehetőleg egyenletes struktura képződjék. Ezt vagy azáltal érhetjük el, hogy a vékony keresztmetszet-30 ben a lehűlést késleltetjük, vagy a vastag keresztmetszetben gyorsítjuk, vagy mindkét rendszabályt együttesen alkalmazzuk. A mellékelt rajz 1. ábrája szerint az (a) éket öntjük a (b) formába. Az elegyítés 35 olyan, hogy a vastag (al) részben még jól megmunkálható öntöttvasat szolgáltat. Hogy a vékonyabb (a2) és (a3) részekben is megközelítőleg azonos strukturát kapjunk, a (b) formát három részre osztjuk, 40 melyek közül a (bl) rész nedves marad, a (b2) rész száríttatik, míg a (b3) részt gyakorlati úton megállapítandó hőmérsékletre melegítjük elő. Lehet azonban mind a három részt is megszárítani és ennek megfelelően különbözőképen előmeiegí- 45 teni. A részek előmelegítése a szárítókamrákban a forma összeállítása előtt történhet, vagy a már összeállított formát forró (c) darabok felrakása által melegíthetjük elő, vagy pedig a vékonyabb 50 formarészt (c)-nél a cseppfolyós vassal körülönthetjük, vagy bármilyen más gyakorlati módszert követhetünk. A 2. ábra szerint a vékony (e') karokkal bíró (d) lendítőkereket oly módon önt- 55 jük, hogy az elegyítést a vastagabb részekre, ez esetben tehát a kerékkoszorúra és az agyra állítjuk be és a formát a vékony karoknak megfelelő (f) helyen folyékony vassal való körülöntés, vagy 60 forró darabok felrakása útján előmelegítjük. A 3. ábra a (g) hajócsavar öntésére vonatkozik. Ha a keresztmetszetekben mutatkozó nagy eltérések folytán az 1. ábra 65 kapcsán ismertetett rendszabályok nem elegendők, akkor az elegyítést egy közepes keresztmetszetre állítjuk be és a vékonyabb keresztmetszetben a lehűlést a leírt módon a közepes keresztmetszethez 70 képest késleltetjük, míg a vastagabb részben a (h) kokillák vagy egyenértékű eszközök alkalmazása által siettetjük. A vékonyabb keresztmetszet lehűlésének késleltetését okozó további eszköz 75 gyanánt a 3. ábrán azt a rendszabályt tüntettük fel, hogy a formának azon részét, amelybe a vékony keresztmetszet esik, különösen rossz hővezetővé tesszük, amennyiben a formát pl. a 325250. számú 80