91185. lajstromszámú szabadalom • Lakat

• Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKEgfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91185. SZÁM. VlII/d. OSZTÁLY. Lakat. Kschwendt Pál szerszámkészítő Budapest. A bejelentés napja 1925. évi iebrnár hó 12-ike. A találmány tárgyát oly lakat képezi, melyet lehetetlen álkulccsal kinyitni és így betörőkkel szemben teljes biztonságot nyújt. 5 A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában A'an feltüntetve és pedig az 1. ábra a lakat oldalnézete, a 2. ábra a lakathoz tartozó kulcs elől-, LO oldal- és felülnézete, a 3. ábra a lakat nézete a lakattok fedő lapjának eltávolítása után, a 4. ábra a lakat belsejének nézete záró­helyzetben a belső rekesz,fal eltávolítása [5 után, az 5. ábra a lakat belsejének nézete nyitott helyzetben a belső rek eszfal eltávolítása után, a 6. ábra metszet a 4. ábra A—B vonala >0 mentén. Az (a) lakattok belsejében a fedőlappal párhuzamosan haladó (b) rekeszfalak vannak elrendezve, melyek a lakattok belsejét három részre osztják. A (b) re 15 keszfalakból van kipréselve (c) lakatken gyei szárait miagábafogadó csatornának (d) fala. A (b) rekeszfalak külső oldalán az (f) rúgó hatása alatt álló és (g) csap körül elforgatható (h) reteszleineaek van 0 nak elrendezve, melyek az (i, il) vezető [ hasítékkal vannak ellátva. A tulajdon­képeni zárószerkezet a (b) rekeszfalak kö­zött helyezkedik el és a (j) forgáscsappal bíró és (k) rúgó hatása alatt álló (1, m) 5 szögemelőből, valamint az (m) forgás csappal bíró (o, p) emelőből van kiké­pezve. Az (1, m) emelőkarok végei kampó­sa,n be vannak görbítve és közrefogják a (p) emlőkart, melynek végéből a lakattok 0 homlok- és hátlapja felé, az (r) csap áll ki. Ez a csap a (b) rekeszfalakon elrende­zett ívelt (s) vezetőhasítékban, valamint a (h) reteszlemezek (i, il) hasi tékában he lyezkedik el és van vezetve. Az (o) emelő­karhoz a (t) csukló segélyével a (v) lemez 45 van kapcsolva, mely végén ferdére le van csapva és amely az (y) pecek segélyével a (b) rekeszfalak (z) hasítéka által van vezetve. A (p) emlőkarhoz (1) csuklónál fogva a (2) lemez van kapcsolva, melynek 50 (3) pecekje a (b) rekeszfalak derékszög­alakú (4, 4i) hasítékába nyúlik be ós amely lemeznek vége lépcsőszerűeu van le­csapva. A lakatkengyel (5) szabad végi kampószer űen van kiképezve, a másik 55 kengyelszár vége pedig a (6) peceknél fogva a (7) tekerosrúgónak támaszkodik neki. Ugyanezen kengyelszáron a (8) ho­rony van kiképezve, efölött pedig a ken­gyelszárból a (9) csap áll ki, melynek be- 60 fogadására a (b) rekeszfalak megfelelő helyén a (10) hasíték van kivágva. A lakathoz tartozó kulcsot a (11) fogan­tyúval ellátott (12) üreges rúd képezi, mely hosszirányú (13) hasítékkal van el 65 látva és végén lépcsősen le van vágva. A lakat működése a következő: A lakai záró helyzetében (3. és 4. ábrák) a (v) le­mez vége a (c) lakatkengyel kampószerfj (5) végébe, a (2) lemez vége pedig a lakat,- 70 kengyel (8) hornyába van beakasztva, a % (r) csap pedig a (h) lemezek (il) hasítéká­ban fekszik, miáltal a kengyel a lakat­tokból nem húzható ki. Nyitáskor a (12) kulcsot a (14) kulcsvezető nyíláson át be 75 dugjuk a zárba, miáltal a (h) reteszleme­zek a (g) forgáscsap körül a 3. ábrán nyíl­lal jelzett irányban elfordulnak, úgyhogy az (r) csap az (i) hasítékba jut. Ugyan­ekkor a kulcs vége az (m) emelőkart a (j) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom