91179. lajstromszámú szabadalom • Folytonosan működő automatikus be- és kikapcsoló

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR IíIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91179. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Folytonosan működő automatikus elektromos be- és kikapcsoló. Csépay Jenő mérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi december hó 3-ika. A találmány tárgya folytonosan mű­ködő automatikus elektromos be- és ki­kapcsoló, mely az eddig ismert hasonló célú készülékekkel szemben azzal az 5 előnnyel bír, hogy motor vagy óraszerke­zet alkalmazását fölöslegessé teszi, to­vábbá, hogy a kapcsolási időtartam tet­szés szerint szabályozható. Lényegében a találmány az elektromos 10 áramkörbe a fogyasztóval sorbakapcsolt két, egymással szembeállított, de egymás­sal nem érintkező vezetőrúdból, illetve egy vezetőrúd és egy kontaktus, valamint a vezetőrúdra vagy rudakra feltekercselt 15 szigetelt ellenállásdrótból áll, melynek két vége a két vezetőrúdhoz, illetve a ve­zetőrúdhoz és a kontaktushoz van kap­csolva. A találmány tárgya a csatolt rajzon 20 példaképpen felvett három foganatosítás] alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a két vezetőrúdból kiképezett készülék vázlatos ra jza, a 2. ábra egy kontaktussal szembeállított 25 vezetőrúdból kiképzett készülék vázlatos rajza, a 3. ábra pedig a 2. ábra szerinti készülék, melynél azonban az ellenállásdrót egy része külön hengerre van feltekercselve, 80 vázlatos rajzban. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál cél­szerűen sárgarézből készült két (a) vezető rúd van alkalmazva, melyeknek egymá sal szembenéző két vége platinacsúcosa] 35 van ellátva és ezek között a (b) köz van hagyva. A két vezetőrúd (c), illetve (d) pontokban az áramkörbe van bekapcsolva Az (a) vezetőrudakra az asbestpapírból készült (g) hüvely van felhúzva, ezen hü­velyekre pedig a szigetelt (li) ellenállás- 40 drót van feltekercselve oly módon, hogy a drót az egyik (a) vezetőrúdról a szem­benálló (a) rúdra is továbbhalad s azután a drót két vége (c), illetve (d) pontokban a vezetőrudakhoz lesz hozzákapcsolva. 45 Ha az áramforrás áramkörét zárjuk, az áram a (c, d) kapcsolási pontokon át aa (a) vezet ormiakba jut, azonban minthogy a két (a) rúd vége között a (b) köz van, ezen az áram nem tud áthaladni és így 50 kénytelen a rudakra tekercselt (h) ellen­állásdrótokon keresztülmenni. Az ellen­állás dróton áthaladva az áram ezt a dró­tot fölmelegíti és ez a meleg átterjed az (a) vezetőrudakra is, minek folytán azok 55 megnyúlnak annyira, hogy szembenálló Végeik egymással érintkezésbe jutnak. Amint a két vezetőrúd egymással érint­kezésbe jut, az áram nem fog többé a (h) ellenállásdróton áthaladni, hanem a köny- 60 riyebb utat választva a vezetőrudakon át záródik az áramkör. Egy bizonyos idő ej multával az ellenállásdrót, valamint a vezetőrudak lehűlnek és a vezetőrudak vége ismét elválik egymástól. Ezáltal a 65 vezetőrudakon át az áramkör megszakad és az áram ismét az ellenállásdróton fog áthaladni. A fent leírtak már most foly­tonosan váltakozva ismétlődnek, tehát az áram hol a vezetőrudakon, hol pedig az 70 ellenállásdrótokon fog áthaladni. Ha az áramkörbe pl. izzólámpa van bekap­csolva, akkor a lámpa világítani fog mindaddig, míg az áram az (a) vezető­rudakon halad át. Amint azonban az (a) 75 rudak végei egymástól szétválnak és az áram a (h) ellenállásdróton kénytelen át­haladni, a lámpa világítása megszűnik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom