91179. lajstromszámú szabadalom • Folytonosan működő automatikus be- és kikapcsoló
Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR IíIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91179. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Folytonosan működő automatikus elektromos be- és kikapcsoló. Csépay Jenő mérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi december hó 3-ika. A találmány tárgya folytonosan működő automatikus elektromos be- és kikapcsoló, mely az eddig ismert hasonló célú készülékekkel szemben azzal az 5 előnnyel bír, hogy motor vagy óraszerkezet alkalmazását fölöslegessé teszi, továbbá, hogy a kapcsolási időtartam tetszés szerint szabályozható. Lényegében a találmány az elektromos 10 áramkörbe a fogyasztóval sorbakapcsolt két, egymással szembeállított, de egymással nem érintkező vezetőrúdból, illetve egy vezetőrúd és egy kontaktus, valamint a vezetőrúdra vagy rudakra feltekercselt 15 szigetelt ellenállásdrótból áll, melynek két vége a két vezetőrúdhoz, illetve a vezetőrúdhoz és a kontaktushoz van kapcsolva. A találmány tárgya a csatolt rajzon 20 példaképpen felvett három foganatosítás] alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a két vezetőrúdból kiképezett készülék vázlatos ra jza, a 2. ábra egy kontaktussal szembeállított 25 vezetőrúdból kiképzett készülék vázlatos rajza, a 3. ábra pedig a 2. ábra szerinti készülék, melynél azonban az ellenállásdrót egy része külön hengerre van feltekercselve, 80 vázlatos rajzban. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál célszerűen sárgarézből készült két (a) vezető rúd van alkalmazva, melyeknek egymá sal szembenéző két vége platinacsúcosa] 35 van ellátva és ezek között a (b) köz van hagyva. A két vezetőrúd (c), illetve (d) pontokban az áramkörbe van bekapcsolva Az (a) vezetőrudakra az asbestpapírból készült (g) hüvely van felhúzva, ezen hüvelyekre pedig a szigetelt (li) ellenállás- 40 drót van feltekercselve oly módon, hogy a drót az egyik (a) vezetőrúdról a szembenálló (a) rúdra is továbbhalad s azután a drót két vége (c), illetve (d) pontokban a vezetőrudakhoz lesz hozzákapcsolva. 45 Ha az áramforrás áramkörét zárjuk, az áram a (c, d) kapcsolási pontokon át aa (a) vezet ormiakba jut, azonban minthogy a két (a) rúd vége között a (b) köz van, ezen az áram nem tud áthaladni és így 50 kénytelen a rudakra tekercselt (h) ellenállásdrótokon keresztülmenni. Az ellenállás dróton áthaladva az áram ezt a drótot fölmelegíti és ez a meleg átterjed az (a) vezetőrudakra is, minek folytán azok 55 megnyúlnak annyira, hogy szembenálló Végeik egymással érintkezésbe jutnak. Amint a két vezetőrúd egymással érintkezésbe jut, az áram nem fog többé a (h) ellenállásdróton áthaladni, hanem a köny- 60 riyebb utat választva a vezetőrudakon át záródik az áramkör. Egy bizonyos idő ej multával az ellenállásdrót, valamint a vezetőrudak lehűlnek és a vezetőrudak vége ismét elválik egymástól. Ezáltal a 65 vezetőrudakon át az áramkör megszakad és az áram ismét az ellenállásdróton fog áthaladni. A fent leírtak már most folytonosan váltakozva ismétlődnek, tehát az áram hol a vezetőrudakon, hol pedig az 70 ellenállásdrótokon fog áthaladni. Ha az áramkörbe pl. izzólámpa van bekapcsolva, akkor a lámpa világítani fog mindaddig, míg az áram az (a) vezetőrudakon halad át. Amint azonban az (a) 75 rudak végei egymástól szétválnak és az áram a (h) ellenállásdróton kénytelen áthaladni, a lámpa világítása megszűnik,