91139. lajstromszámú szabadalom • Egy vagy több nagyáramerősségű bevezetődrót légmentes bevezetése üvegfalon keresztűl egy üregtestbe

Megjelent 1930. évi július hó 1-én , MAGYAR KIRÁLYI J|1||M SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91139. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Egy vagy több nagy-áramerősségű bevezetődrót légmentes bevezetése üvegfalon keresztül egy üregtestbe. N. Y. Philips* Gloeilampenfabrieken Eindhoven. Pótszabadalom a 87589. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi április hó 25-ike. Hollandiai elsőbbsége 1922. évi julius hó 28-ika. A 87589 számú, szabadalomban nagyobb áramerősségei vezetőhuzaloknak üvegfa­lon való légmentes átvezetési módja van ismertetve, melynek lényege egy peremé-5 vei az üvegbe forrasztott chrómvaskorong, melynek tágulási együtthatója lényegileg az üvegének felel meg, s amely korong két oldalához vannak a huzalok erősítve. A jelen találmány ezen szerkezet töké-10 letesítését célozza és különösen töibb be­, vezetöhuzialnaik egy ür eg test üvegfalán keresztül Való légmentes bevezetését oldja meg. Ajánlották már ugyan e célra az áram-15 vezetéket egy az üvegét megközelítő tá­gulási együtthatóval bíró vékony tárcsán átvezetni, melynek pereme azután az üveghez forrasztatott. A tárcsa néha kúp­alakú volt s platinából készült. 20 Az ilyen és hasonló megoldásoknál mindegyik huzal számára egy külön üvegcsövet használtak s ennek végébe forrasztották be a tárcsát vagy kupakot. Ez a mód az ilyen zárakkal készítendő 2B lámpák gyártását megnehezíti s a lámpa­talp méreteinek növelését teszi szüksé­gessé, ami aránylag sok áramot fogyasztó olyan, pl. vetítő lámpáknál, melyeknek nem szabad nagy mérettel bírniok, külö-30 nősen hátrányos. A találmány szerinti, több huzalnak légmentes bevezetésére szolgáló szerkezetet az jellemzi, hogy mindegyik huzal egy az üvegétől kevéssé eltérő kitágulási együtthatóval bíró, a 35 beforrasztáskor gázokat nem fejlesztő fé­mes tárcsához van forrasztva, mely tár­csák peremeiknek legalább egyik részén üvegréteg közvetítésével légmentesen vannak egymással egyesítve; a tárcsape­remek többi részének alakja az üvegfal 40 azon nyílásának alakját követi, amelybe az összes tárcsák együttesen forraszttat­nak be. A tárcsák a találmány értelmében kör­szeiktor, vagy körszteginens alakjával bír- 45 hatnak s vagy egy üvegcsőbe, annak vé­gétől bizonyos távolságra, vagy magába az üvegedény nyakába forraszthatók be. A tárcsák anyaga gyanánt különösen a kellő összetételű chromvas vált be. Az 50 áramvezető huzalokat keresztül is lehet húzni a tárcsákon, célszerű azonban ehe­lyett a huzalokat a tárcsák két oldalához rögzíteni. Chromvastárcsák esetén aján­latos a huzaloknak a tárcsához erősítendő 55 részét nikkelből készíteni. A találmány értelmében az egymáshoz forrasztott tárcsákat úgy forrasztjuk be az üvegedény falába, hogy a tárcsák külső kerületét üvegréteggel vonjuk be s 60 ezt forrasztjuk azután az edényhez. A rajzon néhány foganatosítási példa van feltüntetve: 1. ábra két légmentesen bevezetett áramvezetékkel bíró lámpát tüntet fel; 65 2. ábra az 1. ábrabeli lámpa talpának alulnézete; 4. ábra négy bevezetőhuzallal bíró lám­pa, melyben a bevezetőtárcsák közvetle­nül a körte nyakába vannak forrasztva; 70 3. ábra a nyak felülnézete. Az 1. ábrabeli lámpa (1) körtéjébe van a (2) talp beforrasztva. A (2) talp csövébe van forrasztva a két félholdas (3) és (4)

Next

/
Oldalképek
Tartalom