91101. lajstromszámú szabadalom • Tengelyhajtás mótorkocsikhoz

Megjelent 1930. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91101. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. « 2JOÖ Tengelyhajtás mótorkocsikhoz. Dr. Ing-. Rumpler Edmund mérnök Berlin-Johannisthal. A bejelentés napja 1922. évi május hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi november hó 17-ike. A 83917. számú szabadalomból főképp mótorkicsik hátsó tengelyének hajtására szolgáló szerkezet vált ismeretessé, mely­nél nemcsak a láncok és a kardáncsuklók 5 vannak elkerülve, hanem a hajtókerékkel összekötött rugózatlan tömegek is csök­kentve vannak. A találmány ezen töme­gek további csökkentését célozza és abban áll, hogy eltekintve a hátsó tengely meg 10 osztásától, amely már önmagában is a mozgatott tömegeket csökkenti, az ezen tengelyrészekkel összekötött vagy ezeken fekvő tömegeket tovább csökkentjük. Ezt a célt a találmány azáltal éri el, 15 hogy először is azok a szerkezetek, melyek a kívül fekvő kerékfék részeinek tartá­sára szolgálnak, nem úgy mint eddig, kü­lön rászerelt darabokból képeztetnek, ha­nem hogy ezek a szerkezetek a tengely-20 csővel egy darabban vannak kiképezve, amiáltal a megfelelő tömegű hozzájáruló részek, melyek eddig, az összeköttetésre szolgáltak, elesnek. Különösen elkerüljük a tengelycsövekre kívül ráhelyezett 25 agyakat, karmantyúkat stb. és végül a fékhez, továbbá a rúgók ágyazásához stb. tartozó fixpontok a tengelycsővel egy darabban készülnek. Azonkívül a csapágyak felvételére szol-80 gáló és a tengelyhajtás tokjában lévő külön karmantyú helyett a tengelycső ki van bővítve és ezen kibővítésben vannak elhelyezve a hajtótengely és esetleg a kúpkerék stb. ágyazása, amiáltal a lengő 35 tömegek további csökkentését érjük el, amint ez a mellékelt rajz 1. ábráján lát­ható, mely az összefüggő (1) tartó részek­nek és a kibővített (2) csőrésznek függő­leges metszetét mutatja. 40 Egy további lépés .abban áll, hogy a fék a kerék síkjából át van helyezve a kerék és a hátsó 'tengelytok között fekvő térbe. A tengelycső megtartása mellett a féket, a tengelycső megszakítási helyén, cétóize­rííen a tengelycső kibővítésében helyez- 45 zük el. A függőleges metszetet szemléltető 2. ábrán (3) a tengelycső, mely egyik\ végén pl. golyós csapágy segélyével tartja^ a (4) hajtókereket és a hátsó tengelytok közelében az (5) kibővítéssel van ellátva, 50 melynek oldalfalában a fékrészek vannak ágyazva. A tengelycső (5) kibővítése cél­szerűen kétrészü lehet, hogy ily módon a fék beépítését lehetővé tegyük. A féket könnyűséggel lehet a tengelyhajtás tokjá- 55 ból vagy a (4) kerék ágyazásából a ten­gelycső felé ömlő olajjal szemben tömí­teni. A tengelycső tehát a lengési közép­pont közelében úgy van kiképezve, hogy a cső és a tengely között fék van elhelyezve. 60 A tengelycső kibővítése vagy megosztása (illetőleg kibővítése és megosztása) ennek csak példaképp vett foganatosítási alakja. Egy további tökéletesítést tüntetet fel a 3. ábra, mely abban áll, hogy a kerékfék 65 még közelebb fekszik a hátsó keréktengely lengési középpontjához. Ezt azáltal érjük el, hogy a fékrészek helyálló pontjai köz­vetlenül vagy majdnem közvetlenül van­nak a (7) vezetékrészeken megerősítve és 70 a féktárcsa a (10) hajtott tengely belső végének lehető legnagyobb közelségében foglal helyet. Ezen megoldás akkor lehet­séges, ha, mint azt a 3. ábra jobb oldalán látjuk, külön (3) tengelyeső van alkal- 75 mazva, valamint akkor is, ha a tengely, mint azt az ábra bal oldalán látjuk, a hátsó tengelytokból szabadon lép ki. Egy további tökéletesítés abban áll, hogy a kerékfék a tengelyhajtás (21) tok- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom