91081. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztőszelep erősen ingadozó fogyasztáshoz

Megjelent 1930. évi .julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91081. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőzlej lesztó'telep erősen ingadozó fogyasztáshoz. Erste Brttnner Maschinenfabriks Ges. Brünn. Pótszabadalom a 87247. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1924. évi szeptember hó 11-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi október hó 16-ika. Jelen találmány tárgya további kiképzése a 87247. számú törzsszabadalomban védett, erősen ingadozó gőzfogyasztású gőzfejlesztőtelepeknek, amelyeknél a kö-5 zepes gőzfogyasztásnak megfelelő kazán víz- és gőztere a víztérnövelő gyanánt szolgáló, a kazánnyomás alatt álló és a tüzeléstől nem érintett nagy nyomású tároló víz- és gőzterével van összekötve. A 10 jelen találmány lényege az, hogy a nagynyomású gyűjtő, illetve tároló több, tetszés szerint vagy bizonyos sorrendben ki-és beiktatható egyes elemekre van osztva. A rajz vázlatosan a találmány egyik 15 foganatosítási alakját mutatja. A gőzerőtelep a nagynyomású (K) kazánból, az (1) túlhevítőből, a (w) vízleválasztóból és pl. három (VI, V2, V3) nagynyomású tárolóból áll. 20 Éppúgy, mint a 87247. számú törzsszabadalom szerinti gőzfejlesztő telepnél a (K) kazán gőztere az (e) vezeték útján (VI, V2, V3) tárolók gőztereivel van öszszekötve, míg a (K) kazán víztere a (VI, 25 V2, V3) tárolók víztereivel a (c) vezeték útján áll összeköttetésben. A fölös gőz az (1) túlhevítő érintése nélkül az (e) vezetéken át a tárolókazánokba áramlik, míg az üzemgőz a (p) vezetéken 80 keresztül az (1) túlhevítőn át a (w) vízleválasztóba és innét a (v) vezetéken keresztül a fogyasztási helyhez jut. A tárolókból való gőzelvétel céljaira a (w) vízleválasztóba torkoló (q) vezeték és a ka-85 zántápvíz beveztésére a (g, i, h) vezetékek, valamint a (k) karimájú csap szolgál. Az (e, c, q) és (i) vezetékekben (f, d, t) és (u) zárószervek vannak elrendezve, amelyek lehetővé teszik az egyes tárolóknak ki- és beiktatását, úgyhogy pl. elő- 40 ször a (VI) tároló tölthető meg és csak amikor a kapacitása ki van használva, következik sorra a (V2) tároló és így tovább. Ugyanezen sorrendet tarthatjuk be a (q) kiürítővezetékbe beépített (t) sza- 45 bályozó szervek segítségével az egyes tárolóelemek kiürítésénél. Ezzel elérjük azt, hogy egymásután következő kisebb teljesítménylökéseknél, amelyek neon merítik ki az egész tárolótelep kapacitá- 50 sát, mindig rendelkezésünkre áll lehetőleg jó minőségű gőz, úgyhogy, ha pl. valamely teljesítménylökés a (VI) tároló teljesítő képességét felemésztette, egy másik közvetlenül vagy rövidebb utána követ- 55 kező többletszükséglet esetén a (VI) tárolót kiiktatjuk és a (V2) tárolót és adott esetben a (V3) tárolói lép működésbe. Ez egyes (VI, V2, V3) tárolóelemek kapcsolása kézzel vagy magukban véve 60 ismeretes készülékekkel a kazánnyomástól függőségben, automatikusan történhet. Oly telepknél, ahol a telített hozaggőzt a túlhevítő előtt vezetjük be, a túlhevítő sokkal rosszabb hatásfokkal dolgozik, 65 mert a változatlanul maradó átömlési keresztmetszet folytán a gőz sebessége növekszik, ellenben a túlhevítő fűtőfelülete ugyanaz marad és ennek következtében lényegesen kisebb túlhevítési hőmérsék- 70 letet érünk el. Ezzel szemben a találmány szerinti elrendezés azt az előnyt nyújtja, hogy a túlhevítő terhelési lökéseknél is