91079. lajstromszámú szabadalom • Mozgó hengerrostély

Megjelent 1930. évi .julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91079. SZÁM. II/c. OSZTÁLY. Mozgó hengerrostély. Patocka Róbert mérnök Nestomitz. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 16-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1922. évi lebraár hó 9-ike. Ismeretesek mozgó hengerrostélyok, melyeknél a dobokat egy darabból öntött, szakadatlanul forgó hengerek képezik. A rostélyhengereknek ezen szakadatlan for­gása azonban azzal a hátránnyal jár, hogy az izzó tüzelőanyagnak szállított rétege a két-két rostélyhenger között el­rendezett helytálló rostélyhidakon fel­gyülemlik. Ennek következtében a tüzelő-10 anyag a tüzelőszerkezetnek ezen részeiben nem éghet ki alaposan, amiből jelenté­keny kalorikus veszteségek származnak. A rostélyhengereknek további hátránya abban áll, hogy azok egy darabból ké-15 szülnek, úgyhogy ha a rostély bármelyik helyen kiég, egy egész hengert kell kicse­rélni, ami nem gazdaságos. A találmányt képező hengerrostély az említett hátrányokat kiküszöböli. Ezen 20 rostély lényege abban áll, hogy mind­egyik rostélyhenger gyűrűalakú, kon­gruens és kicserélhető rostélyrudakból áll, melyek közös tengelyre vannak fel­húzva és csavarorsók útján huzatnak 25 össze. A rostélyhengerek szakaszosan fo­rognak, ahol is a hengerek egyes rész­fordulatainak nagysága szabályozható. A mellékelt rajzon a találmány értel­mében szerkesztett mozgó hengerrostély-30 nak egy foganatosítási alakja van fel­tüntetve és pedig az 1. ábra a rostély egy részének és a hajtó­szerkezetnek nézete, a 2. és 3. ábra a gyűrűs rostélynak nézete 85 és metszete, míg a 4. ábra két rostélyrúdnak felületeit síkbafejtve mutatja. A mozgó hengerrostély néhány egymás mögött ágyazott, forgatható (1) rostély-40 hengerből áll (1. ábra), melyek között helytálló (2) rosté] yhidak vannak elren­dezve. Az (1) rostélyhengereket a (8) hajtó excentertárcsa a (3, 4, 5) kilincs­kerékhajtás, a (6) hajtórúd és a (7) vonó­rúd útján szakaszos forgó mozgásba hozza. 45 A (8) tárcsának (9) forgattyúcsapja az excentricitás beállítása és a rostélyhenge­rek részfordulatainak szabályozása céljá­ból a (8a) fecskefarkalakú horonyban el­tolható, úgyhogy a rostély a tüzelőanya- 50 got a kiégés sebessége szerint gyorsabban vagy lassabban szállíthatja. A rostélyhengerek a kongruens gyűrű­alakú (10) rostélyrudak sorából állnak (2. és 3. ábra). A (10) rostélyrúd homlok- 55 oldalain fogalakú (11, 12) nyúlványokkal van ellátva, melyek a kerületen úgy van­nak elosztva, hogy mindegyik (11), illetve (12) fognak egy-egy (13), illetve (14) fog­hézag feleljen meg. Ugy a fogaknak, mint 60 a foghézagoknak összes érintkező felületei lerézselt (11a, 12a, 13a, 14a) bevágásokkal vannak ellátva, melyek a rostélyrudak­nak hengerré való összeállítása után gula­alakú nyílásokat képeznek (4. ábra), ame- 65 lyeken át a levegő a tüzelőanyagba áram­lik. A rostélyrudaknak ezen elrendezése által elérjük egyrészt azt, hogy a légré­sek száma jelentékenyen növekszik és ez­által a ható rostélyfelület is nagyobbodik, 70 másrészt anyagban megtakarítást érünk el, mert a rostélyhenger bármelyik részé­nek kiégésénél csak a megsérült rostély­rudakat kell kicserélni. Ezenfelül a ta­lálmányt képező rostélyhengernek még 75 az a nagy előnye is van, hogy nagyszámúi nyílás létesítése folytán a hamú gyorsan és idejekorán eshet keresztül és pedig a henger belsejéből is, úgyhogy a henger nem tömődik el. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom