91010. lajstromszámú szabadalom • Készülék többszínű felvételek részképeinek egyidejű előállítására tárgylencsén átmenő sugárnyaláboknak optikai segédeszközökkel való osztása útján

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91010. SZÁM. VII/'íl. OSZTÁLY. Készülék többszínű felvétel részképeinek egyidejű előállítására tárgylencsén átmenő sugárnyaláboknak optikai segédeszközökkel való osztása útján. Pos-Pe Farbenphoto G. m. b. H. Hamburg1

. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 16-ika Németországi elsőbbsége 1924. évi február hó 13-ika. I Azoknál az ismeretes készülékeknél, ame, lyeknél többszínű felvétel részképeinek egyidejű előállítása tárgylencsén átmenő sugár-nyaláboknak optikai segédeszközök-5 kel való osztása útján történik, a kép sajátságait mindig csakis a kép közepének közvetlen közelében vették figyelembe, ellenben nem voltak figyelemmel azokra a követelményekre, amelyeket a képnek 10 a tengelyen kívül fekvő pontjaival szemben is kell támasztani. Használható színes kép keletkezése szempontjából tehát elsősorban szükséges, hogy a tárgy terének a tengelyen kívül fekvő pontjait ábrázoló 15 sugárnyalábok ugyanazon arányban osztassanak, mint a tengelypontokat ábrázoló sugárnyalábok. Hogy már most egyenes és ferde sugárnyalábok számára egyenlő fényosztási viszonyokat érjünk el, a talál -20 mány értelmében a fényelosztó tükrök úgy vannak kiképezve, hogy a végtelen távolságban fekvő tengelypontra való gyújtóponton kívüli beállításnál a három homályos lemezen olyan szóródási ábrák 25 keletkeznek, amelyeknek körmetszet-, ill. körszelet-alakja van és ezen ábrák egyenes határvonalai a két tükörsík metszési egyenesén ferdén merőlegesen állanak. Ugyanezt a hatást a találmány egy má-80 sik kiviteli alakjánál azáltal érjük el, hogy tetszőleges tükrökkel kapcsolatban olyan tárgylencsét alkalmazunk, amelynél a hasznosított képszögön belül gyakorlatilag véve csakis a kilépési nyílás, vagyis a leghátsó 85 lencse foglalata szab határt a sugaraknak, úgyhogy a tárgylencsében, valamint a tükrökön át a sugarak csakis a kilépési nyílás síkjában vannak határolva. A találmány tárgyát tevő készülék különös kiképzésénél azok a szokásos segéd- 40 eszközök, amelyek révéu az éles beállítás történik, nem elégségesek. Hogy a találmány tárgyát tevő készüléknél is éles beállítást érhessünk el, a durva beállítás céljából a kamarán a kazetták számára 15 egyenlő magasságú toldatokat alkalmazunk, míg a finom beállítás a tárgylencse vagy a tárgylencse egyik része útján történik. A rajz 1. ábrájában az osztó tükör a ta- 50 lálmány egyik kiviteli alakjában vázlatosan van feltüntetve. Az; (1) és (2) tükörcsíkok közös síkban fekszenek ás egy vagy több (4) összekötő darab útján egymással mechanikus összeköttetésben állanak. 55 Az (1) 'és (2) tükrök síkját a (3) tükör síkja metszi. A (3) tükör az (1) és (2) tükrök között (5) szabad közök képzése mellett azon egyenesben van keresztültolva, amely az optikai tengelyt metszi 60 és erre merőleges. Hogy a két tükör egymással, illetve az optikai tengellyel minő szöget zár be, az mellékes. A 2. ábra a tükrök két síkjának a tárgylencséhez képest elfoglalt viszonylagos 65 helyzetét szemlélteti. A feltüntetett elrendezés szerint a tükrök síkja az optikai tengellyel 45°-os szöget és így a tükrök két síkja egymással 90°-os szöget képez. Ha a tükörrendszert olyképpen irányít- 70 juk, hogy a tükrök két síkjának metszési egyenese merőlegesen áll és a három homályos lemezt egyenlően gyújtó ponton kívül végtelen távolban fekvő világító tengelypontra állítjuk be, akkor a három 75 homályos lemezen olyan szóródási ábrák1