90999. lajstromszámú szabadalom • Mozgatható alátámasztó készülék gépkocsikhoz

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Jmnffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90999. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Mozgatható alátámasztó készülék gépkocsikhoz. Officine Meccaniche di Pinerolo, Pinerolo (Olaszország-). A bejelentés napja 1924. évi december hó 31-ike. Olaszországi elsőbbsége 1924. évi január hó 9-ike. A találmány gépkocsikhoz való oly alá­támasztó készülékekre vonatkozik, melyek lehetővé teszik a gépkocsinak a maga hossztengelye körüli elforgatását, úgyhogy 5 a gépkocsi az alján felszerelt alkatrészek hozzáférhetősége céljából kibillenthető vagy megfordítható. A találmány szerinti készülék akként van szerkesztve, hogy a célzott működésnek a legelőnyösebb fel-10 tételek közötti foganatosítását teszi lehe­tővé. A mellékelt rajzon a találmány szerinti készüléknek példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 15 1. ábra a készülék oldalnézete. A 2. ábra előlnézet. A 3. ábra felülnézet. A 4. és 5. ábrákon, keresztmetszetben, ill. a födél eltávolítása utáni elölnézetben ama 20 mozgató szerkezet látható, melynek segé­lyével a gépkocsit alátámasztó ágy elfor­gatható. A találmány szerinti készülék mindenek­előtt az (1) hossztartókból áll, melyeket 25 a (3) ívrészeken megerősített (2) haránt­tartók hordanak, ahol is az ívrészek a (4) görgőkön gördíthetők. A görgők az (5) tartókban forgathatók, melyek a ta­lajra vagy padlóra fekszenek fel. Ama 30 részek összeköttetésére, melyek együttesen a gépkocsit alátámasztó ágyat alkotják, a (6) rudak vagy hasonló elemek szolgál­nak. A (3) ívrészek méreteit és az (1) hossz-85 tartók magassági helyzetét ama gépkocsi típusána"k megfelelően, melynek felvételére az alátámasztó készüléket szánjuk, ak­ként szabjuk meg, hogy az említett ív­részek forgástengelye közelítőleg egybees-40 sék a gépkocsinak a súlyponton átmenő hossztengelyére, ami lehetővé teszi azt, hogy az ágyat a maga terhével együtt mi­nimális erővel forgathassuk el. A gépkocsinak az (1) hossztartókra való felvezetésére a (7) felvezető lejtőket alkal- 45 mázzuk, melyeket e hossztartókkal egye­sítünk, mimelMt a liej'tős (7) részek­kel ellenkező oldalon lévő haránttartóra a (8) motolla van felszerelve, melynek segélyével a gépkocsi felvontatásához szük- 50 ségps húzóerőt fejthetjük ki. Az (1) hossztartók akként vannak fel­szerelve, hogy azokat a (2) haránttartó­kon harántirányban eltolhatjuk és a kí­vánt helyzetben csavarok segélyével rög- 55 zíthetjük, melyek a (2) haránttartókat al­kotó egymás melletti idomvasak között meghagyott hézagban elcsúsztathatók. Végül az (1) hossztar tokon a (9) haránt­rész tolható el a készülék hosszirányában, 60 mely harántrész a hossztartók közötti tá­volságnak megfelelően beállítható horgok segélyével kapcsolódik a hossztartókkal. A (9) harántrészre két (10) csavaros emelő­bak van eltolhatóan felszerelve, melyek 65 a gépkocsi bármely kívánt pontja alá hoz­hatók és melyek a gépkocsi alvázának a kerekek vagy felfüggesztő szervek leszere­lése esetére való alátámasztását teszik le­hetővé. 70 Az (1) hossztartók az elcsúsztatható és leemelhető (11) kampókkal vannak ellátva, melyek csavaros (12) fesz í lőszerveket hor­danák: az utóbbijaik horgokkal ellátott (13) láncokkal vannak összekötve, melyek a 75 gépkocsinak a hossztartókon, ill. az ágyon való rögzítésére szolgálnak. A (3) ívrészeknek a (4) görgőkön való elforgatása oly erőátviteli szerkezet segé­lyével történik, mely a (15) csavarkerék- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom