90945. lajstromszámú szabadalom • Feszültség biztosító

Megjelent 1930. évi julius li ó 190 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90945. SZÁM. VlI/G. OSZTÁLY. Feszültség biztosító. Siemens & Halske A.-G. Bérlin-Slemensstadt. A bejelentés napja 1925. évi április hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi április hó 23-ika. Gyengeáramú elektromos vezetékekhez feszültségbiztosítókként újabban többnyire gázzal telt üvegcsöveket használnak, mely gáz gyulladási feszültsége az üzemfesziilt-5 ségnél nagyobb, úgyhogy ezek a biztosí­tók rendes körülmények közt nem fogyasz­tanak áramot. Ha azonban valamely za­var, pl. atmoszférikus befolyások vagy erősáramii vezetékekkel való érintkezés 10 vagy ilyen áramok által való indukció folytán nagyobb feszültségek lépnének fel, bekövetkezik a kisülés, úgyhogy a feszült­ség ismét ártalmatlan mértékre csökken. Ezek a feszültségbiztosítók különböző 15 hiányokban szenvednek, főleg, hogy a ki­sütő áramok görbéjének alakja igen gyak­ran éles csipkézetű, azaz az áramok nem egyenletes lefolyásúak. Továbbá, két cső­nek párhuzamos munkájakor, mely két 20 cső egyenlő feszültség alatt van, az áram lefolyása a két csőben gyakran teljesen eltér egymástól. Valamivel kedvezőbben viselkednek ebben a tekintetben a három elektródával bíró ilyen biztosítók, melyek-25 nél tehát a két kisiitőpálya ugyanazon gáztérben van elrendezve, ámde ezeknél az ismert elrendezéseknél sem kerültetnek teljesen el az említett hátrányok. A találmány értelmében az elektródák 30 célszerű elrendezésével és alakjuk és anyaguk alkalmas megválasztásával szün­tetjük meg ezeket a hátrányokat. Beható kísérletekkel végzett vizsgálatok ugyanis arra az eredményre vezettek, hogy igen 35 kedvező, azaz csipkézet nélküli görbét eredményező, tehát egyenletes erősségű kisütő áramokat kapunk és három elek­tródás ilyen feszültségbiztosítóknál, a két részkisülés egyidőben való megkezdődé-40 sét érjük el, ha az elektródák hatásos fe­lületeit, azaz egymásfelé fordított felüle­tet, egymással párhuzamos tengelyű hen­gerfelületek alakjában képezzük ki, mely hengerfelületek görbületi sugara egy­mással egyenlő, vagy közel egyenlő. Az 45 elektródák tehát tömör hengerek vagy ilyenek részei és akár kör-, akár ellipsis­keresztmetszetű hengerek lehetnek. To­vábbá kitűnt, hogy bár ilyen alakú elek­tródák használatakor, a legkülönbözőbb 50 anyagoknál is jó eredményeket sikerült elérni, mégis a vasból vagy vasötvözetek­ből készült elektródák adják a legjobb eredményt, amennyiben ugyanis a bizto­sítón ekkor keresztülmenő áram tökélete- 55 sen egyenletes lefolyású. Legjobbnak bi­zonyult a gázmentes vas és a tiszta elek­trolitvas, de más anyagból készült henge­res elektródákon alkalmazott vasbevonat is jó eredményeket adott. 60 A rajz 1. ábráján példaképen, a biztosítónak egy üvegcsőbe beforrasztott három elek­tródából álló foganatosítási alakja van hossz- és az 65 la. és lb. ábrán két, egymástól némileg eltérő keresztmetszetben vázlatosan be­mutatva, mely pl. a 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés­nél, valamely gyengeáramú készülék biz- 70 tosítójaként nyerhet alkalmaztatást. A 3—5. ábrák oscillogrammokat ábrázol­nak, melyek a találmánynak megfelelő elrendezéssel elért előnyöket világítják meg. 75 A három (f, g) és (h) elektróda (1. ábra) egymással párhuzamos tengelyű, azonos átmérőjű hengerekből áll, melyek úgy vannak az (i) üvegcsőben elrendezve, hogy tengelyük keresztmetszetben (la. és 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom