90941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid vagy karbamidderivátok és aldehydek kondenzációstermékeinek továbbkezelésére

31egjelent 193Q. évi július hó 15-én-MAGYAR KIRÁLYI jHgn| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90941. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás karbamid vagy karbamidderivátok és aldehydek kondenzációs termékeinek továbbkezelésére. Dr. Pollák Fritz vegyész Wien. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 30-ika. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi október hó 1-je. Ismeretes, hogy karbamid, vagy lcarbamid derivátok aldehydekkel, különösen formaldehydekkel kondenzációs termékekké alakíthatók, melyek nagy szépségű 5 és állandóságú mesterséges masszákat képeznek. E reakciónál elsősorban viszkózus vízoldható kezdeti termékek keletkeznek, melyek a kondenzáció folytán képződött emulzió-kolloidot sol-alakban tartalmazzák 10 és lakkok vagy impregnáló szerek gyanánt hasznosíthatók. E sóinak hydrogellé (ill. organogellé) való átalakulásakor e kezdeti termékek csekély vízoldhatóságú félszilárd közbenső termékekké zselatiná-15 lódnak. Végül hevítéskor ezen félszilárd közbenső termékek a hydrogelnek vagy organogelnek géllé való átalakulása folytán a kemény, vízoldhatlan végtermékekké válnak. Ezen utóbbi műveletet „ke-20 ményítés"-nek nevezzük. Eddig azt vélték, hogy az ilyen módon lehetőleg tökéletesen keményített végtermékek teljesen reakcióképtelenek s a szokásos oldószerekben oldhatlanok. Ennek !5 folytán a műmasszák gyári előállításánál és további (pl. esztergályos cikkekké való) mechanikus megmunkálásánál keletkező hulladékok, valamint a gyártás folyamán félremaradó melléktermékek is J0 veszendőbe mentek, ami nem csekély veszteséget okozott, mert tetemes értékű anyagok jönnek tekintetbe. Kitűnt már most, hogy még a vízzel szemben a legnagyobb fokú érzéketlenség (5 elértéig keményített ilyennemű kondenzációs termékek is bírnak némi reakcióképességgel. A keményített kondenzációd termékeket ugyanis — célszerűen aprított állapotban — alkalmas módszerek révén újból a sol-állapotba lehet átvinni. Füg- 40 gőben tartható, hogy ebből arra lehet-e következtetni, hogy a szóban lévő kolloidok az eddigi vélelemmel ellentétben bizonyos feltételek mellett reversálhatók, vagy pedig hogy a jelen eljárás szerint 45 létesített solok a reakció alkalmával eredetileg képződött soloktól különböznek-e. Az így létesített viszkózus folyékony termékeket mindenesetre éppen úgy lehet lakkok vagy impregnáló szerek gyanánt 50 használni és teljesen hasonnemű módszerekkel kemény végtermékekké alakítani, mint az eredeti reakció kezdeti termékeit. Természetesen ugyanígy lehet a sol-állapotba visszavinni azokat a félszilárd köz- 55 benső termékeket, amelyekké a kezdeti termékek a reakció folyamán vízoldhatóságuk csökkenése közben elsősorban alakulnak át. A végtermékeknek a sol-állapotba 60 való átvitele vagy mechanikus vagy chemiai úton végezhető. így pl. az előaprított végtermékekből viszkózus folyékony termékeket kapunk, ha ismert módszerek szerint kolloidmalomban, vagy más gyors- 65 járású aprítok észülékben víz, vagy más dispergáló szerv jelenlétében a kolloid dispersiófok elértéig kezeljük őket. Ilyen módon, esetleg további dispergáló vagy oldószer hozzáadása mellett, többé-kevésbé 70 viszkózus kolloid-oldatokat kapunk, melyek vagy ilyen állapotban használhatók, vagy besűrítés után keményítés révén szilárd masszákká alakíthatók. Kémiai úton a keményített gelt azáltal 75 lehet solállapotba átvinni, hogy finoman