90929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyag brikettezésére a brikettező masszákban képződő magnéziacement segélyével

31egjelent 193Q. évi július hó 15-én-MAGYAR KiIIÁLYI jKnjHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90929. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyag brikettezésére a brikettező masszákban képződő magnéziacement segélyével. Fraiikeiisteiner Magnesitwerke A.-G. Grochau. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi október hó 11-ike. A találmány tárgya eljárás tüzelőanyagok, mint kőszén stb. brikettezésére, melynél a részecskék kötése a brikettezendő masszán belül képezett magnéziacement 5 révén történik. Az ezen alapelven nyugvó ismert eljárások egyikénél a szén sósavval telíttetik és azután a masszához mag,nézi a adagoltatik por vagy kocsonya alakjában. Ezen eljárásnak az a hátránya, hogy a só-10 savgáz nincs kötve s, nagy kémiai rokonsága folytán az összes fémekei megtámadja; úgyhogy csak különleges anyagokból készült tartályok és készülékek használhatók a feldolgozásnál. E melüiett min-15 den óvatossági rendszabály mellett sem kerülhető el, hogy ne jussanak sósavgőzök a munkatérbe, melyek a munkások egészségét károsan befolyásolják. Ismeretes olyan eljárás is, melynél a 20 szénport égetett magnéziával keverik, a keveréket klórmagnézium híg oldatával elegyítik s azután az egészet formázzák és sajtolják. Ezen eljárásnak az a hátránya, hogy az égetett magnézium a levegőből 25 mohón vesz fel szénsavat és vizet, úgyhogy a szén-magnézia-keveréket lehetőleg gyorsan kell feldolgozni, nehogy a magnézia a klórmagnéziummal való cementképző képességét elveszítse s' ezen kívül a mag-30 nézia vízfelvételekor a reakcióhő egy része veszendőbe menjen. Nem lehet tehát szénmagnézia-keverékből készleteket tartani, hanem mindig frissen kevert kis mennyiségeket kell gyorsan feldolgozni. Kitűnt 35 emellett, hogy az ilyen munkamód mellett a lekötés aránylag soká tart. Ezzel ellentétben a találmány szerinti eljárást úgy foganatosítjuk, hogy a szénport stb. őrölt klórmagnéziával keverjük, a brikettezéshez szükségelt vízmennyisé- 40 get hozzáadjuk s ezáltal a masszát a klórmagnéziával bensöen elegyítjük vagy itatjuk. A magnéziumoxidot égetett és őrölt magnézia alakjában csak akkor adagoljuk, ha a keveréket ismert módon már for- 45 mázni és préselni akarjuk. Ekkor létesül kötőanyag gyanánt a magnéziacement (magnézium-oxid-klorid). Ezen munkamód mellett a fent említett hátrányok elkerültetnek. A tüzelő és klór- 50 magnézium keveréke tetszés szeriinti ideig tárolható, úgyhogy a tömeggyártás számára nagy készleteket lehet gyűjteni, A reakcióhő tökéletesen liasznosíttatik a brikettezésnél s a lekötés igen gyorsan megy 55 végbe. A tüzelőt nem kell igen finomra aprítani vagy őrölni, a rendes porszén nagysága elégséges. Példa: Amorf nyers magnesitet, melyhez még 60 szerpentin, agyag, mész, kovasav stb. kis mennyisége is tapadhat, égetünk és azután kb. 900 szitafinomságra őrölünk. Ezen kb. 70—80% kötőképes magnéziumoxidot tartalmazó finomra őrölt magnéziával ele- 65 gyítünk egy keveréket, mely szénporból és (só alakban) kb. 1% klórmagnéziumból áll. 2"/o magnézia már elégséges, hogy szilárd brikettet kapjunk. Ha a nyers- . anyag nem tartalmazza már eleve a bri- 70 kettezéshez szükségelt nedvességet, akkor a keverék létesítésének valamelyik szakaszában kell a szükségelt vízmennyiséget adagolni, pl. azáltal^ hogy a klórmagnéziumot oldat alakjában adagoljuk. Az 75 egész masszát ezután kézzel vagy géppel formázzuk és a formadarabokat sajtolás-