90821. lajstromszámú szabadalom • Választórendszer önműködő távbeszélő központok és hasonlók részére

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90821. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. Választórendszer önműködő távbeszélőközpontok és hasonlók részére. Alfani Guido tanár és Mazza Leandro mérnök Milano. A bejelentés napja 1922. évi májas hó 6-ika. A találmány tárgya választórendszer önműködő távbeszélőközpontok és más hasonlók számára, melynél mozgó kontaktuskarok helytálló, többszörös vezeték-5 ként szolgáló kontaktusokkal létesítenek kapcsolást. Ismeretesek önműködő távbeszélőközpontokhoz szolgáló oly választórendszerek, melyeknél mindegyik választó kon-10 taktuskarokból és más szervekből van összeállítva, melyek egy bizonyos számú helytálló kontaktussal való együttműködéshez szükségesek; a helytálló kontaktusok csupasz vezetékekből vannak alkotva 15 és úgy vannak elrendezve, hogy egyidejű leg a mozgó kontaktusokkal való kapcsolásra és több választónak többszörözésére is használhatók. Ennél a választórendszernél a helytálló kontaktusok gyanánt szol-20 gáló huzalokat szigetelőfalak tartják. A huzalok elrendezése azonban, ezen rendszereknél olyan, hogy többpólusú vezetékeknél nem áll fenn megegyezés vagy vonatkozás azon síkok száma között, ame-25 lyekben a huzalok el vannak rendezve éa a pólusok száma között, úgyhogy ugyanazon síkban keverten találunk különböző pólusokhoz tartozó huzalokat. Ismeretesek továbbá oly választórend-30 szerek, melyeknél a különböző választó, mozgások a hajtószervek és a mozgó kontaktusok közötti elektromágneses kapcsom lás változtatása által különböző berendezések által eszközöltetnek. 35 A találmány szerinti választórendszer az első helyen említett csoporthoz tartozik, melynél a kontaktusmezőt alkotó helytálló kontaktusok lamellák vagy szalagok alakjában vannak kiképezve, egymáshoz párhuzamosan vannak elrendezve 40 és szigetelőanyagból való támasztókeretek által vannak helyzetükben megtartva, mely támasztókeretek a kontaktusszalagokhoz h^rántirányban — rendesen egymástól egyenlő távolságban — fekszenek. 45 Ezek a kontaktusok megszakítás és kölcsönös helyzetük megváltoztatása nélkül haladnak át a támasztókereteken, miáltal a szigetelő támasztókeretek által elválasztott kapcsolómezők vagy kapcsolóterek 50 egymásra következő sorozata jön létre. A találmány továbbá még abban áll, hogy a kontaktusszalagok egymástól egyenlő távolságban bizonyos számú, egymástól egyenlő távolságra fekvő síkokban 55 vannak elrendezve, mimellett valamennyi, a vezetékek ugyanazon csoportjához tartozó kontaktusszalag, ha a vezetékek egypólusúak, egy síkban, vagy a pólusok számának megfelelően, több síkban fekszik 60 — minden pólusnak egy sík felelvén meg. Ezen síkban vagy síkokban a fémszalagok oly helyzetet foglalnak el, mely megfelel azon helyzeteknek, melyeket a fémszalagok valamennyi többi síkban elfoglalnak 65. A találmány felölel továbbá egy különleges szerkezetet, melyet a következőkben, elektromágneses átkormányzónak fogunk nevezni és mely a kontaktusmezővel együtt működik. Ez az átkormányzószer- 70 kezet minden elektromágneses kapcsolást magában egyesít és a választó különböző munkaszakaiban vezérel, mely kapcsolások az egyetlen hajtóelektromágnes és a mozgó kontaktuskarok között létesítve 75. vannak. E kontaktuskarok úgy mozgattatnak, hogy a választó különböző mozgásait egymásután hajtják végre