90820. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kévebontó és cséplőetető
Megjelent 1930. évi jn lius hó 15-én . __ MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90820. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Önműködő kévebontó és cséplőetető. Zaymusz Illés gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 19-ike. A cséplendő anyagnak a cséplőgépekbe emberi erővel való adagolása általában hibásan történik. A cséplődob a kalászos anyagot csak akkor tudja kellőkép ki-5 dolgozni, ha az egyenletes vastagságú rétegekben kerül a dob és kosár közti nyílásba. Ennek az egyenletes elosztásnak teljesítésére lenne hivatva az etető munkás, aki azonban megfelelő képzettség és 10 gyakorlat hiányában még normális anyaggal is kevéssé, kuszált vagy nedves anyag esetében pedig ezen tulajdonságok birtokában sem tud az emberi képességeket sokszor meghaladó feladatnak megfelelni. 15 Az eddigelé szerkesztett mechanikai, vagyis az ú. n. önetetők viszont azért nem tudnak a gyakorlatban érvényesülni, mert nagyobb szerkezetüktől eltekintve, nem számolnak az anyagnak a normális-20 tói igen gyakran eltérő voltával. A rossz etetés hátránya aztán a gép egyenlőtlen járásában, a cséplés és tisztítás hiányosságában, vagy súlyosabb üzemzavarokban nyilvánul. 25 Mellékelt rajzon a fenti hátrányokat elhárító találmány tárgyának példaképem kiviteli alakja, az 1. ábrán függőleges metszetben, míg a "2. ábrán felülnézetben látható. 80 3. ábra pedig a találmány keretébe tartozó tépősín két képét (részben metszetben) szemlélteti. A találmány tárgyát alkotó szerkezet a csépelendő anyagnak a dob által való 85 egyenletes elszedésére s ezen működésen belül a következő hármas feladat elvégzésére van hivatva. 1. Az erős gátló (a) fogak a (b) dob felületével érintkezésbe jövő és a súrlódó erő 40 állal a (b) dob és (c) kosár által képezett (e) belrúzó nyílásba sodort anyagból megfogják és visszatartják azt a részt, ami a nyílásban el nem fér és így a dob által gyakorolt njT omás következtében az (a) fogakra nyomódik. 45 2. A szálas anyagnak az (a) fogak által nem akadályozott rétegét a (d) dob magával sodorhat ja. Hogy ezt a lényeges feladatot a dob minden esetben, tehát kúszált, gazos vagy nedvességénél fogva ösz- 50 szetapadó kévék, vagy kaparékok esetében is szabályosan tehesse meg, erre a célra a (b) dob (g) verőlécei vagy verőfogai között elhelyezett, hegyes, éles (fl) késekkel bíró (f) tépősinek szolgálnak. íázere- 55 pük abban áll, hogy a dob által az (e) behúzó nyílásba sodort, de a gátló (a) fogak által visszatartott anyagot tépő, aprító hatásuknál fogva széjjel bontják és így a dob felületére tapadó rész a fogakra 60 nyomódott résztől elválasztódik. Az (e) behúzó nyílásban ugyanis a már előbb említett nagy nyomás következtében nemcsak az (a) fogak irányában tolódik az anyag, hanem a (b) dob tengelye 65 irányában is. Ez a rész aztán a (g) verőlécek közé nyomódik s így az ott elhelyezett (f) tépősinek bontó hatása alá kerül. Minthogy továbbá ezen (f) tépősinek a (g) dobsínek legszélső vonalánál kisebb 70 sugarú körön helyeztetnek el, az éles, hegyes (f) kések pedig a forgásirányához képest ferde vonalakban egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve a nyomás növekedésével mindinkább beljebb 75 nyomódó anyag ellen mind több és több (f) kés lép működésbe. Az (e) behúzó nyílásban fellépő nyomás növekedésével tehát a tépőhatás is önként fokozódik. 3. A szerkezet működését teljessé teszi 80 az (1) fogas gáton csúszó (h) letoló, vagy szabályozó lécnek szerepe, amely (h) léc
