90758. lajstromszámú szabadalom • Transzmissziók

Megjelent 1930. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90758. szám. — Ve/l. osztály. Transzmisszió. Dutkiewicz Valentin mérnök Paris. A bejelentés napja 1924. évi november hó 13-ika. Jelen találmány tárgya transzmisszió, amely elvben két vagy több párhuzamos kábelből áll, amelyek azon korongok hor­nyaiba vannak szerelve, melyek vezeté- 5 sére szolgálnak s amely kábelek szabályos közökben harántirányú tengelyekkel van­nak egymással összekötve. Ezen tenge­lyek azáltal, hogy a korong kerületén el­rendezett vájatokba egymásután beleka- 10 paszkodnak, biztosítják a kábel továbbha­ladását, mimellett úgy a tengelyek, mint a vájatok száma az elkerülhetetlen mini­mumra van redukálva. Az így szerkesztett transzmisszió egye­lő siti magában a kábeles transzmisszió elő­nyeit (olcsóság, egyszerűség, könnyűség) a láncos transzmisszió előnyeivel (hajtó­szál és a hajtott tengely tényleges hala­dása; a nem működő szálak fesziiltségé- 20 nek megszűntetése). Ezenfelül pedig mentes mindazon rend­szerek hibáitól, melyeknek előnyeit ma­gában egyesíti. Ily módon lehetséges, hogy, mivel csu- 25 Pán korlátolt számú tengelyt hord, lökés­mentesen fokozott lineáris sebességeket enged meg és viszonylag érzéketlenné válik idegen testek hatásával szemben, melyek véletlenül a korongokra juthatnak, 30 ami építkezési célokra használt gépeknél gyakran megtörténhet. A csatolt rajz példaképpen a találmány szerinti transzmisszió egy foganatosítási alakját tünteti fel. Az 35 1. ábra két, kábelek útján egymással összekötött korongot ábrázol nézetben, a 2. ábra a kisebbik korong nagyobb lép­tékű nézete, a 3. ábra ennek feliilnézetét és végül a 4. ábra az egyik tengely végnézetét tűn- 40 teti fel, mely az összekötő darabok elren­dezését nagyobb léptékben mutatja. Az 1. ábra két (a, al) korongja két pár­huzamos horonnyal van ellátva (b, 3. ábra), melyeket a középső (c) válaszfal 45 választ el egymástól. Ennek kerületén szabályosan, el vannak osztva a (d) vája­tok, melyeknek oldalfalai meghatározott profilt követnek s melyek azon célra vau­nak elrendezve, hogy a lánc (e) tengelyeit 50 egymásután befogadják. A korong külső lapjain a (d) hornyok­kal szemben a szélesebb (f) vájatok van­nak kiképezve. A kisebbik (a) korong legfeljebb három 55 (d) vájatot hord, vagy csupán kettőt, mint ez példaképpen az ábra szerinti esetben fel van tüntetve. A (g) kábelek minden tengely helyén el vannak vágva és a két szál egymáshoz és a tengelyvégek egyikéhez van kapcsolva két egymással azonos, de ellenkező irá­nyokban elrendezett összekötőkapocs út­ján, amelyek egymás mellett fekszenek a tengelyben kiképzett ágyazásban és úgy vannak egymással szembehelyezve az egyik korongtól a másik felé, hogy a ká­belszálak egymáshoz képest eltoltan he­lyezkednek el. Az összekötő kapocsnak a 4. ábrán fel- 70 tüntetett foganatosítási alakja áll a ten­gelyen kívül fekvő üreges (h) tömbből, amelybe a kábel egyik szálának vissza­hajlított végét helyezzük, amelyet itt le­horgonyozunk, pl. oly módon, hogy a szál- 75 hurokba fémömlesztékbe süllyesztett kis .«zabad tengelyt helyezünk vagy pedig 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom