90727. lajstromszámú szabadalom • Szénvilágítótest elektromos izzólámpák számára és eljárás annak előállítására
3Ieg.jelent 1930. évi julius hó 15-én. <2? SZABADALMI BIRrtsAG szabadaiTmi leírás 90727. szám. — VII/li. OSZTÁLY. Szénvilágítótest elektromos izzólámpák számára és eljárás annak előállítására. Ledéréi* Autón. vegyész Wien. A bejelentés napja 1924. évi február hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi február hó 21-ike. I Az elektromos izzólámpák számára való szénszálak, amelyeket a nehezen olvadó fémekből készült izzószálak alkalmazása előtt használtak, tudvalevőleg or- 5 gános rostoknak, papírcsíkoknak vagy mesterséges selyemszálaknak elégetése útján készültek és Hefner-gyertyánként 3.5 Watt-nál magasabb igénybevételre nem voltak használhatók. Avégből, hogy 10 az izzólámpa-világítótesteknek nagyobb igénybevételét lehetővé tegyék, magasabb olvadási ponttal bíró fémekre tértek át és az ozmium és tantal után a wolirámhoz jutottak, amelynél már gyertyánként 1 15 Watt igénybevétel, sőt gáztöltéssel és szűk csavarvonalban tekercselt világítótestekkel ellátott izzólámpáknál gyertyánként 0,5 Watt is megengedhető volt. A jelen találmány már most aljból a 20 megfontolásból indul ki. hogy a szén, amely gyakorlatilag olvaszrhatatlan (Lummer szerint a szén olvadási pontja 400(1° C fölött van), elektromos izzólámpák számára való világítótest anyaga gyanánt 25 sokkal alkalmasabb kell, hogy legyen és jóval nagyobb igénybevételt kell kibírnia, mint a wolframnak, amelynek olvadási pontja kb. 3000° C és ha az ismert szénszálak csekélyebb értékűek voltak, mint a 30 wolfrámvilágítótestek, akkor ez csak a szén eddigi alkalmazásának előnytelen módjára és a szénnek előnytelen állapotára a szálakban vezethető vissza. A szokásos eljárások a szénvilágítótestek elő- 35 állítására csak igen csekély tömörségű, tehát laza szerkezetű szálakat adnak, amelyek az elektromos igénybevétel, a szálanyag elpárolgása és porlasztása folytán még tovább fellazíttatnak. Arról van 40 most már szó. hogy oda törekedjünk, hogy lehetőleg tömör, homogén szénszálakat kapjunk és ez képezi a jelen találmány tárgyát. Tömörek és homogének lesznek a szénszálak, ha azok szénkristályokból, lehető- 45. lég egy egységes kristályból állanak. Az ilyen szálak egészen más tulajdonságnak, mint az ismeretes szénszálak, amennyiben azok elsősorban jóval hőállóbbak, mint az utóbbiak és mint az összes eddig 50 ismert izzólámpa világi tótestek. Ezek a szálak vákuumban még akkor is csak alig észrevehetően porlanak szét, ha állandóan 0.5 Watt-ra vannak Hefnergyertyánként igénybevéve, ha pedig az 55 ilyen világítótest csavarvonalban van tekercselve és olyan üveggömbbe helyezve, mely szenet meg nem támadó gázzal, pl. argonnal vagy akár higanygőzzel van megtöltve, akkor minden további nélkül 60 lehetséges, azt Hefner-gyertyánként 0.25 Wattal tartósan igénybe venni. Az ilyen fajta világítótesteket akképen állíthatjuk elő, hogy rendkívül finoman elosztott szenet, kolloidos állapotban lévő 65. szenet is, használunk kiindulási anyag gyanánt és ehhez csekély mennyiségnek olyan anyagokat adunk, amelyek a kristályosodást megindítják és gyorsítják, későbbi izzítással pedig újra kiüzhetők, 70 miért is nem szabad, hogy a szénhez nagy affinitásuk legyen. Ilyen anyagok például fémek és metalloidok, mint kalcium, szilícium, thorium stb., továbbá fémoxidok is, végül a íoldoxidok és a ritka föld- 75. oxidok. Természetes, hogy az ilyen anyagokat egyedül vagy kombinációban adhatjuk a szénhez. A szénből és adalékokból, amely utóbbiak tetszőleges alakban, tehát oldatban is használhatók, álló keve- 80 I HlhÁS
