90726. lajstromszámú szabadalom • Gyúrható tömítő anyag

Megjelent 1930. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90726. SZÁM. Ve/l. OSZTÁLY. Gyúrható tömító' anyag. Kopt' Dragutin Károly mérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi december hó 3-ika. A gyúrható masszává feldolgozott tö­­mítő anyagok ismeretesek. Fő alkotó részük a csapágyfém; amelynek az ólom Sü—90%-át képezi. Összekeverve aszbeszt- 5 tel, grafittal és olajjal gyúrható masszát alkotnak. E csapágyfémeknek a metalurgiában (E. A. Schott) számos keverési arányban összeállított és ismertetett — mint töm- 10 szelence fémként — használandó kompo­zícióknak, az olvadási hőfoka a tiszta ólom olvadási hőfoka alatt van. A leg­gyakrabban használt Pb—Sb. kompozí­ciónak az olvadási (eutektikuma) hőfoka 15 248° C-nál van, annak dacára, hogy az antimon olvadási hőfoka 619° C. Ezek­nek az ismertetett kompozícióknak a fémkeverékek, ötvözetek tulajdonságai­ból eredő hátránya, az alacsony olvadási 20 hőfok szempontjából nyilvánvaló. A tömítő anyagnak a fém alkotó része t. i. 250° C nagyobb meleg alkalmaztatása esetén megolvad, összeragad, gyorsan fogy és főképpen illuzórissá válik a kü- 25 lön eljárásokkal főfeladatként elérendő (pl. Frankelit) ú. n. szivaesszerűen poro­­sus volta a fémnek, amely hivatva volna zsiradékokat befogadni. Ezen találmány tárgya tehát oly tö- 80 mítő anyagnak az összeállítása, melynek fémaíkotó része 300° C nagyobb meleg mellett való alkalmaztatása esetén, meg ne olvadjon. A fémkompozieióknak az ol­vadási hőfoka a komponenták számával 35 csökken, míg fordítva a keménységük nő. Minthogy azonban nagyobb hőfokkal bíró fémek egymagában is, az ismert csapágyfémeknél keményebbek, ennél­fogva három segédeszközhöz folyamo- 40 dunk acélból, hogy ezen nagyobb ke­ménység a rúdra káros behatással ne le­gyen és pedig: 1. A megadott hőhatárok között a fé­meknek kiválasztásánál azon tulajdon­ságukat vesszük tekintetbe, hogy változó 45 hőfoknál különböző keménységgel és ál­lapottal bírnak. Pl. Zn. puhább 150° C és 200° C között mint 0° C és 150° C, illetve 200° C-on felül, amikor még törékenyebb, ridegebb lesz, míg 419° C-nál meg nem 50 olvad. Ha pl. 300—400° C között a gya­korlatilag megadott hőhatárok között tömíteni kell, úgy célszerűen Zn-Al (75% + 25%) kompositiót alkalmazunk. Zn-Al a cinknél keményebb ugyan, de fel- 55 melegítve 200" -011 felül nem rideg, vagy törékeny, mint a Zn, hanem nyúlékony, míg 400° körül egészen puha lesz. 420 és 480° között olvad. Ebből a példából a fel­adat mikénti megoldása világosan tű- 60 nik ki. 2. A gyúrható anyagban levő fém­­alkotórész egységes (folytonos) kereszt­­metszetének kisebbítéséhez, a céból, hogy a rúddal érintkező fémfelület mini- 65 mummá redukáltassék. Keresztmetszet kisebbítése termometa­­lurgikus úton. A fémrészeket egy fém­keverékből (ötvözetből), állítjuk elő, ame­lyet rotációs granulálási géppel megöm- 70 lesztett állapotban ismert úton szétbont­juk. E keveréknek szétbontott részei víz­ben való esés kövekeztében gyorsan meg­merevednek. Ezen fémrészeket újból fel­melegítjük, alacsonyabb olvadású kom- 75 ponentát elvezetjük, kiszikkadozzuk, azaz • kiolvasszuk, ezáltal behorpadt vagy töl­csérrel bíró fémrészeket kapunk. Mint­hogy a kifolyt fém az eredeti fémrészből hiányzik, az utóbbinak az egységes kereszt- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom