90703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek megmunkálására
Megjelent 1930. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90703. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás fémek megmunkálására. Retterath Wilhelm igazgató Ingolstadt. A bejelentés napja 1925. évi február hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi február hó 11-ike. A fémeknek hideg úton történő mechanikai megmunkálása, az alkalmazott szerszámok működési módjának és szerkezeti alakításának minden változatos- 5 sága mellett, eddigelé úgy történik, hogy a fölös anyagot a munkadarabról rétegekben fejtik le. Ezen réteglefejtésnél a szerszámok és a forgácsképzés az eddigi eljárásokra sajátos két jellemzőt tüntet- 10 nek fel: az egyik szerint a szerszámok (pl. az esztergályozásnál és gyalulásnál oly vágóélekkel dolgoznak, melyek nem részarányos helyzetűek, sem a szerszámokhoz, sem pedig a munkadarabhoz, 15 vagy a szerszámgéphez viszonyítva; a másik szerint pedig részarányosai] szerkesztett szerszámok, pl. a nagy teljesítményű marók módjára, az anyagnak tetemes hőfejlesztéssel összekötött, messze- 20 menő szétforgácsolása, vagy helyesebben megőrlése közben hatnák. Ez a körülmény egyenesen tiltja nagyobb felületeknek párhuzamosan kapcsolt szerszámoknak egyidejű támadása 25 közben történő megmunkálását, vagy pedig, hogy ott, ahol mint a hengeres maróknál, nagyobb munkaszélesség jön figyelembe, nagy sebességgel dolgozzunk. Ezeket a hátrányokat a jelen talál- 80 mány az egész munkafolyamatnak és a szerszámoknak sajátos alakításával küszöböli ki. A munkafolyamatot összetett szerszám segélyével végezzük, melynek működő 85 részei egymás után hatnak. A szerszám munkája egy csupán a munkadarab munkafelületét előigazító, előkészítő műveletre és egy kivitelező műveletre oszlik, mely utóbbiban a munkadarabnak az előkészítő munka folya- 40 mán megfelelően alakított felületi rétegét lefejtjük. Az előkészítő munka lényege az, hogy a munkadarab munkafelületét, barázdaképzés útján, csikóikra osztjuk. Ezek a 45 csíkok lehetnek párhuzamos hosszcsíkok, amilyenek pld. hosszgyalún létesülnének; lehetnek egyenlő nagyságú, konaxiális hengerek is, amilyenek pl. vízszintes esztergán képződnének; lehetnek továbbá 50 különböző átmérőjű, koncentrikus gyűrűk, amilyenek pl. az úgynevezett karuszelesztergán keletkeznének és végül a kapott csíkok még más alakot is felvehetnek, pl. ha kúposán átalakított munka- 55 darabokról van szó. A barázdákat megfelelően alakított helytálló szerszámmal (gyalú, esztergakéssel stb.), vagy pedig mozgó szerszámmal (pl. maróval stb.) létesíthetjük. 60 Csak amikor a munkadarabnak munkafelülete a barázdaképzés útján elő van készítve, lép működésbe a tulajdonképpeni lefejtő szerszám, mely pl. rhomboidalakú és a mozgási irányhoz képest 65 részarányos keresztmetszetű vágószerszám lehet. A két részarányosán elrendezett, alaprajzban háromszögalakú vágóéi párhuzamos a megmunkálási felülettel. A vágóélek hossza úgy van meg- 70 választva és a szerszám elrendezése olyan, hogy csúcsa barázdában fut és a vágóélek két vége szomszédos barázdákban futnak, csak a munkadarab peremein nem, ahol az egyik vágóélnek vége 75 a szabadba nyúlik ki, illetve a munkadarab peremén a hornyot helyettesítő lerézselés fölött vonul el.
