90686. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán, különösen lokomotívokhoz

Megjelent 1930. évi julius hé 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^ ^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90686. SZÁM. — Y/c. OSZTÁLY. Vízcsöves kazán, különösen Iokomotivokhoz. Erste Brünner Maschinenfabriks Gesellschaft Brünn. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi december hó 21 ike. Jelen találmány oly vízcsöves kazánokra vonatkozik, melyeknél a vízcsövek a zeg­zúgos vonalban vezetett füstgázok áram­lási irányára harántirányban fekszenek és 5 melyekhez képest a füstcsatornákat ké­pező vezetőfalak párhuzamosan vannak el­rendezve. Az eddig ismeretes ilyenféle ka­zánoknál valamennyi csőszekció csövei a kazán mindkét oldalán, egy-egy a kazán 10 egész hosszán végighúzódó vízkamrába torkolnak. Ezen elrendezés azon hátrány­nyal jár, hogy ezek a vízkamrák egyen­lőtlen felmelegedésnek vannak kitéve, mi­által könnyen üzemzavarok léphetnek fel. 15 Ezen hátrányt a jelen találmány szerint azáltal küszöböljük ki, hogy mindenegyes csőszekcióhoz, azaz minden függőleges cső­sorozathoz két vízkamrát rendezünk el, melyek a tüzelőtér ugyanazon övében van-20 nak, mint a megfelelő szekció beléjük tor­koló vízcsövei. A rajz a találmány egy példaképpeni foganatosítási alakját tün­teti fel és pedig az 1. és 2. ábrák az új vízcsöves kazán 25 hosszmetszetét, ill. harántmetszetét, a 3. ábra pedig az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszetet. Mint a 2. és 3. ábrák mutatják, az (a) vízcsövek nem párhuzamosak az (x—y) 30 hosszközépsíkkal, tehát nem fekszenek a füstgázok főirányában, hanem függőleges harántsíkokban. A (b, c) végkamrák vagy szekciók tehát nem a tüzelőtér mellső és hátsó végén vannak elhelyezve, hanem az 35 (x—y) hosszközépsíkhoz képest szimmetri­kusan, a (d) rostély és a tüzelőtér két oldalán. A tüzelőteret magát a függőleges (f) válaszfalak, melyek a (b, c) szekciók­kal és az (a) vízcsövekkel párhuzamosak, füstcsatornákra osztják. Minden egyes füst- 40> csatornában legalább két szekció van el­rendezve, és ezen szekciók (a) csövei, mint ez a 2. ábrán látható, egymáshoz képest ellentétes irányban lejtenek, úgyhogy egy­mást keresztezik. 45. A (b, c) szekciók a bennük fejlődött gőzt a (g), illetve (h) gyűjtőknek adják le, melyekből az az (i) és (j) vezetéke­ken át egy a tüzelőtéren kívül elrendezett (k) víztérbe jut. Ez tartalmazza a tápvizet, 50 melyet az (m, n) vezetékeken át a (b, c) szekciókba vezetünk. A (p) vezetéken át elvett gőzt vagy mint telített gőzt használ­juk fel, vagy pedig előbb a túlhevítőn át­vezetjük. A friss-vízbevezetés kizárólag a 55. nagy (k) víztérbe történik, a (q) vezeté­ken át. A találmány a kazán valamennyi ré­szének igen tömör elrendezését teszi lehe­tővé, különösen, mint a 2. ábra feltün­teti, a tüzelőtér és a (k) víztér rendez­hetők el előnyösen és kis térben. A (a) víz­csővekkel szomszédos szekciók keresztben való elhelyezése folytán a csövek tökéle­tes körülnyaldosását s ennélfogva a füst- 65-gázok rendkívül nagyfokú kihasználását érjük el. A (b, c) szekciók mindegyike a hozzátartozó (a) vízcsövekkel együtt tel­jes egészében a füstgázok egy és ugyan­azon övében fekszik, miáltal elkerüljük 70 a hőkiterjedés káros egyenlőtlenségeit. Az­által, hogy az (f) vezetőfalak a vízcsövek­kel párhuzamosak, az összeépítés, szét­bontás és a tisztítás munkáját könnyítjük meg. Mindezen előnyök főleg járművek- 75, hez, különösen Iokomotivokhoz való víz­csöves kazánoknál jönnek tekintetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom