90682. lajstromszámú szabadalom • Hurka-olló szivarkahüvely gépekhez

Megjelent 1930. évi ju lius hé 15-én . MAGYAK KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90682. SZÁM. — X/c. OSZTÁLY. Hurka-olló szivarkahüvelygépekhez. ,Universelle" Cigarettenmaschinenfabrik J. C. Müller & Co. Dresden. A bejelentés napja 1924. évi május hó 19-ike. A szivarkahüvelygépekhez való hurka­ollók kiképzése a gyorsan járó modern gépekhez való alkalmazkodást követel. El­tekintve attól, hogy a különösen az olló 5 vezérlésére szolgáló szervek tekintetében a tömegek célszerű mozgatására és oly részek elkerülésére kell figyelemmel lenni, amelyek gyorsan kopnak és lötyögős já­rást idéznek elő, a főhátrány abban áll, 10 hogy a mai hurkaollók a rendkívüli gyor­sasággal egymásra következő vágásoknál nagyon is nagy zajjal dolgoznak. Az új olló minden követelménynek meg­feiel, amennyiben az olló markolatszárait 15 rúgók vagy hasonlók húzzák a szárak közé elrendezett ütközőhöz, ami az olló­csap irányában ide-oda tolódik. Ennél az elrendezésnél az olló markolatszárai ál­landó érintkezésben maradnak az iitköző-20 vei, ennek pedig csak csekély elmozgást kell végeznie. Emellett ez az ütköző az ollócsap irányában eltolhatóan ágyazott rudazatra is erősthető, amelybe egy büty­köstárcsa révén működtetett karral csuk-25 lósan kapcsolt tolórúd kapaszkodik. Mivel pedig az ollót a vágás alatt a hurka sebes­ségével a hurka haladási irányában kell mozgatni, az olló és az ütközőnek vezetéke az olló vágási síkjára merőlegesen ki-30 lendülő hosszú emelőn rendezhető el. Ha azután emellett a hurkához képest nem is mozog az olló mértanilag tökéletesen egyenes vonalban, a kísérleti tapasztala­tok mégis azt mutatják, hogy a lengési ív 35 szárának az egyenestől észre sem vehető mértékű eltérése gyakorlatilag elhanya­golható. Az ütköző rudazatát mozgató tolórúdnak azonban egyetemes csukiósan vagy legalább is úgy kell a vezérlő eme­lővel kapcsolva lennie, hogy függőleges és 40 vízszintes irányban is legyen játéka (moz­gásköze). Erre a célra a tolórúdnak és a vezérlő emelőnek horgos végeibe egy gyű­rűs tagot akasztunk. Az ollót tartó hosszú­karú emelőnek kilengését egy forgattyú- 45 rúd idézi elő, amely szintén tetemes hosszúságú és a lengési síkra merőlegesen álló csap révén kapaszkodik a lengő emelő szabad végébe. Mellékelt rajzon az új olló az 50 1. ábrán oldalnézetben, részben függő­leges, hosszmetszetben, a 2. ábrán pedig felülnézetben, részben vízszintes hosszmetszetben látható. Az olló (!) és (2) pengéi, amik a (3) 55 hüvelyhurka elvágását végzik, a (4) olló­csapon túl az (5) és (6) markolatszárakban folytatódnak. Ezeknek végeibe a (7) húzó­rúgók kapaszkodnak, amiknek másik vé­geik a (8) ütközőhöz vannak erősítve. A 60 (8) ütköző U-alakú test, amelyben két (9) és (10) henger van forgathatóan ágyazva. A szerkezet a függőlegesen egymás alatt fekvő ezen hengerekhez húzza a (7) rú­gók közvetítésével az olló (5) és (6) szárait. 65 A (8) ütközőt két párhuzamos (11) rúd tartja, amik a (4) ollócsap irányában eltolhatóan vannak a (12) vezetékben el­rendezve. A két (11) rudat a (12) vezeté­ken túl egy (13) haránttest köti össze. 70 Ebbe a testbe egy (14) húzórúgó kapasz­kodik, ami a (12) vezetékbe vájt csator­nában foglal helyet és melynek másik vége a (15) csapszeghez van erősítve. A rúgó a (9) ütközőhengereket állandóan 75 úgy törekszik az olló (5) és (6) markolat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom