90658. lajstromszámú szabadalom • Cipőkireszelő

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90658. SZÁM. — T/'fo. OSZTÁLY. Cipőkireszelő. Sári György cipészmester Jánoshalma. A bejelentés napja 1925. évi március hó 5-ike. A találmány tárgya cipőkireszelőszerszámra vonatkozik és célja, hogy a cipőtalp kireszelésének munkáját megkönynyítse, meggyorsítsa és tökéletesebbé 5 tegye. Az eddigi cipőkireszelőszerszámok lényegükben nyéllel ellátott reszelőtestbői állottak, mimellett a nyél olykép volt alakítva, hogy a cipő belsejében a talp kireszelését kényelmesen végezhessük. Ta-10 pasztalat szerint a reszelők hamar elvesztik élességüket, miért is már eddig is kicserélhetően erősítették a reszelőtestet a nyélhez azért, hogy a reszelőtest elkopása után a nyélre új, éles reszelőtestet alkal 15 mazhassunk. A találmány szerint a reszelőtestnek két végén egy-egy vágó-, illetve kaparóélet alkalmazunk, melyet elkopása esetén könnyen utánélesíthetünk. E külön él 20 alkalmazása kíméli magát a reszelőtestet és a munkát gyorsabbá, könnyebbé és tökéletesebbé teszi. Míg ugyanis a reszelőnek élei aránylag tompák, addig e késélek igen élesre készíthetők és állandóan 25 élesen tarthatók, aminek következtében e késélek sokkal kisebb erőkifejtés mellett, simábban és tökéletesebben távolítják e] a cipőtalp belső oldalán levő egyenlőtlenségeket., úgyhogy a reszelőtest számára 30 már csak a simítási és csiszolási munka marad fenn. E késélek, előnyösen, elállít hatóan vannak elrendezve, részben azért, hogy a legkedvezőbb helyzetbe állíthatók legyenek, másfelől pedig azért, hogy aa 35 élesítés okozta kopások, illetve rövidülések kiegyenlíthetők legyenek. A találmány szerinti kireszelőszerszám csak lényegtelenül drágább a közönséges cipőliireszelőnél, azonban e költségtöbblet igen hamar megtérül azáltal, hogy a reszelő- 40 testet nem kell oly gyakran megújítani, mint eddig. A rajzon a találmánynak egyik példaképpeni, kiviteli alakja látható, amelytől a gyakorlatban, lényegének érintése nél- 45 kii], számos eltérés is képzelhető: Az ]. ábra a cipőkireszelőszerszámnak távlati képét, a 2. ábra függélyes hosszmetszetét ugyancsak távlatilag, míg a 50 3. ábra egy hozzátartozó részletét felülnézetben mutatja. A cipőkireszelőnek ismert részei a (b) nyél és az (f) reszelőélekkel ellátott (e) reszelőtest, mely például (d) fejescsava- 55 rok ségélyével oldhatóan és kicseréllietően van a nyélhez erősítve. A találmány szerint az (e) reszelőtest két harántvégén egy-egy (g, g) vágóéi van elrendezve, mely előnyösen a (h) acéllemezsáv 60 szabad végén van kiképezve. A (h) acéllemeznek a (d) rögzítőcsavarok számára a lemez belső széléig kifutó (i) hosszrése van, úgyhogy a (d) csavarok oldása után a (h) lemezpenge hosszirányban elállít- 65 ható vagy utánaélesítés céljából teljesen eltávolítható. A (b) nyélrész rendesen lényegesen rövidebb az (e) reszelőtestnél. Ha meglevő cipőkireszelőkre utólag alkalmazzuk a (g, h) pengéket, úgy célszerű, 70 az utóbbiak és a (b) nyélrész közé, merev (c) betétlemezt helyezni, mely körülbelül azonos hosszúságú és szélességű, mint aa (e) reszelőtest felső lapja, úgyhogy a (c) betétlap az aránylag vékony (h) pengét 75 mereven leszorítja és annak csakis a (g) ólét hagyja szabadon, amely csak valamivel kell hogy túlérje az (e) reszelőtest-