90646. lajstromszámú szabadalom • Prizmaelrendezés optikai készülékekhez

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY] jffffipK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90646. SZÁM. — VJI/d. OSZTÁLY. Prizmaelrendezés optikai készülékekben. Moliné Raymond József orvos Marseille. A bejelentés napja 1925. évi április hó 18-ika. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi április hó 29-ike. A jelen találmány tárgya optikai készülékekben a prizmák különleges elrendezése, melynek folytán ezen készülékek térfogata csökken, alakjuk módosul, szerelé-5 sük egyszerű és a rövid, közepes és hosszú távolságba való nagyító nézés különböző céljaira való alkalmazhatóságuk tökéletes. Ezen elrendezés lényeges jellemzője a 10 látó sugárnak a készülékbe való belépésétől kezdve abból való kilépéséig, állandóan transversális (a be- és kilépő fénysugár irányára merőleges) síkban végbemenő orientálódásában és haladásában áll, 15 Ezen kombináció folytán a készülékek lapos alakot kaphatnak, mely kiválóan alkalmas azoknak zsebben vagy a ruházatban való hordozására és elhelyezésére. A jelen találmánynál a látáshoz szük-20 séges prizmák összességét két külön, a két szemben való prizma-rehdszerben elrendezve képzeltük. Mindkét prizma-rendszer egy-egy négyzet- vagy derékszögű négyszög-alakú dobozban van elhelyezve és e 25 két doboz azután össze van egymással kötve, úgyhogy együttesen működik. Ezen elrendezés előnye abban rejlik; hogy az okulároknak (szemlencséknek) egymáshoz képest való beállítása a két 80 doboznak egymáshoz képest való elállításával történhetik. 1 Azonkívül a két prizma-rendszernek ez az elkülönítése olyan prizmakombinációkat enged meg, melyek, a transversális 85 síkban maradva és az ezen lapos alakból származott előnyöket megtartva, vala:' mennyien a rövid, közép és hosszú távol-Ságba való nagyító nézésre alkalmas különböző készülékek kiképzését engedik meg. 40 Hogy a találmányt érthetővé tegyük, néhány megjegyzést kívánunk most tenni a különböző távolságokba való binokuláris nézésre vonatkozólag. Ha valamely, a közelben lévő tárgyat 45 nyíláson keresztül vagy egy helyiség hátterében lévő tárgyat vizsgálni akarunk, akkor elmaradhatatlan, hogy a két objektívből kiinduló és a vizsgált tárgyhoz haladó fénysugarak által, hogy a két objek- 50 tívből kiinduló és a vizsgált tárgyhoz haladó fénysugarak által képezett szög (az úgynevezett alapszög) túl ne lépje ama nyílás méreteit, melybe annak kell lépnie. Szükséges tehát, hogy az objektívek na- 55 gyon közel legyenek egymáshoz, hogy ez a szög a foganatosítani kívánt vizsgálat természete által megkövetelt méretekre redukálódjék. Ha viszont valamely, közepes távolság- 60 ban elhelyezett tárgyat akarunk vizsgálni, akkor ennek az alapszögnek a szemek egymástól való távolságának megfelelő méreteket és az objektíveknek egymástól az okulárok egymástól való távol- 65 ságának pontosan megfelelő távolságot kell adni. Végül, ha valamely, igen nagy távolságban lévő tárgyat, pl. egy messzi tájképet vagy más egyebet akarunk nézni, akkor 70 az alapszöget a lehető legnagyobb mértékben növelni kell és az objektíveknek egymástól az okulárok egymástól való távolságánál nagyobb távolságot kell adni. Mármost, a prizmáknak az említett 75 transversális síkban való elrendezését és azoknak két különálló," de egymással ösz-