90638. lajstromszámú szabadalom • Normális biztosító elemekbe becsavarható, dugó alakjában kiképzett önműködő vagy túláramkapcsoló
Megjelent 1930. évi .j úlius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jHKSgL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90638. SZÁM. — Vll/G. OSZTÁLY. Normális biztosító elemekbe becsavarolható, dugó alakjában kiképezett önműködő vagy túláramkapcsoló. Engel Károly cég Budapest és Voigt & Haeffner cég' Frankfurt a/M. mint Steiner Béla magánhivatalnok budapesti lakos jogutódai. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 22-ike. A jelen találmány normális biztosito elemekbe biztosító dugó módjára becsavarolható, dugó alakjában kiképezett önműködő biztosítóra, vagy túláramkapesolóra 5 vonatkozik. A találmány lényege az, hogy a kapcsoló önműködő kilincses szabad-kiváltó szerkezettel van ellátva, mely a kapcsoló célszerű kiviteli alakjánál központos fek-10 vésű. Emellett a kiváltó kilincs forgathatóan van a kontaktushídOn elrendezve, míg a kilincskerék mereven van a fogantyú tengelyével összekötve. A kiváltó szerv a becsavarolható dugó alsó részébe úgy van 15 beépítve, hogy a kiváltó kilincset minden kapcsolási helyzetben eléri. Egy további előnyös kiviteli alaknál a kapcsoló ugyancsak központos fekvésű billentyűvel van kombinálva, mely feles-20 legessé teszi külön forgó kapcsolónak az áramkörbe való beépítését. A mellékelt rajz a találmány tárgyának három példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az '25 és 3. ábrák két kiviteli alaknak függélyes hosszmetszetét. A 2. és 4. ábrák a hozzátartozó szerkezetek fölülnézetét szemléltetik. Az 5—6. ábrák egy harmadik foganatosítási 80 alaknak hosszmetszetei, a be-, illetve kikapcsolt helyzetben. (a) a forgó kapcsoló tengelye (1. ábra), melyen a (c) kontaktusokat vivő karokkal ellátott (b) tárcsa foglal helyet. Ennek a 35 tárcsának egy szemölcsében van ágyazva az (a) tengelynek, illetve az egész kapcsolónak hosszközéptengelyében fekvő alsó (e) nyúlvánnyal, fölül pedig (f) orral ellátott (d) kilincs, melynek (f) orra az (a) tengelyre ékelt (g) nyugasz-, illetve ki- 40 lincskerékbe kapcsolódik. A (g) kilincskerék és a (b) tárcsa között (h) spirálrúgó foglal helyet, mely kiváltáskor lép működésbe. A (k) nyugaszrúgó a felsorolt részeket tartalmazó (1) fedőn van rögzítve. 45-A tulajdonképpeni (n) kapcsolótestbe van beépítve az (m) túláramcséve és a központosán ágyazott (o) mag, (r) az el- ' lenkontaktusokat jelöli. A kikapcsolási helyzetben az (a) tengely 50 a (d) kilincs és a (g) kilincs és a (g) kilincskerék útján a (c) kontaktusokat tartalmazó (b) tárcsával van elrekesztve. Bekapcsolás céljából az (a) tengelyt elfordítjuk, míg a (g) kilincs- és nyugaszkerék 55. a (k) nyugaszrugóval nem kapcsolódik. Túláram esetén az (m) elektromágnes magja elmozog és a (d) kilincs (e) nyúlványába ütközik, miáltal a kilincs (f) orrát a (g) kilincskerékből kiemeli. Ekkor 60 kezd működni a (h) rúgó. A kapcsoló a (b) tárcsa elmozgása folytán kikapcsol, még pedig függetlenül attól, vájjon a bekapcsoló személy az (a) tengelyt még fogva tartja, vagy sem. 65 A 3—4. ábrák azonos elven alapuló kapcsoló további kiviteli alakját szemléltetik. Az ezen ábrákban szemléltetett kapcsoló három koncentrikus főrészből áll, melyek 70 egymáshoz képest bizonyos mozgásokat végezhetnek.
