90635. lajstromszámú szabadalom • Izzókathódás kisütőcső

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. IIAGYAR KIRilYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90635. SZÁM. — VlI/j. OSZTÁLY. Izzókatódás kisütési cső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1924. évi március hó 8 ika. Hollandiai elsőbbsége 1923. évi március hó 29-ike. A találmány izzókatódás kisütési csőre, különösen pedig az izzókatóda elrendezésére és szerkezetére, valamint az izzókatóda felhevítési módjára vonatkozik. 5 A találmány különösen előnyös oly három elektrodás kisütési csövekben való alkalmazás esetén, melyeket a dróttalan távírászat, távbeszélés számára és hasonló célokra felvevő lámpák vagy detektorok 10 gyanánt használnak. Az ilyen fajtájú kisütési csöveknél, különösen amatőrök által való használat alkalmával azon hátrány vált érezhetővé, hogy a katóda felhevítésére egyenáramú 15 telepre van szükség, melynek mindig újból szükséges fefrissítése zavaró és költséges. Az izzószál felhevítése váltakozó áram segítségével azon hátránnyal jár, hogy az izzókatóda hőmérsékleti válto-20 zásai és az ez utóbbi körül fellépő mágneses mező erősségének változásai következtében a távbeszélőben mellékzörejek észlelhetők. A találmány célja a váltakozó áram 25 alkalmazásának lehetővététele az előbb említett hátrányos hatások megkerülésével. Ismeretes elektromos kisütési csövek izzókatódájának felhevítése hővezetés vagy sugárzás útján a cső belsejében el-80 rendezet fűtőelemek segítségével. Javasolták továbbá már oly izzókatódák alkalmazását, melyek felülete oly anyagot tartalmaz, mely az üzem számára elégséges elektronemisszióval jelentékenyen ki-85 sebb hőmérsékleten bír, mint a wolfram. A találmány értelmében ilyen katódával bíró kisütési csőben egy vagy több, elektromos áramot vezető és ennek segélyével felhevítendő fűtőelemet a katódával közvetlen helyi érintkezésben, azonban a ka- 40 tódától jelentékeny részen szabadon rendezünk el, mimellett a katóda felhevítése lényegileg azáltal történik, hogy a fűtőelemekben fejlesztett hő az érintkezési hely mentén vezetés útján a katóda felé 45 áramol. Ezen szerkezet előnye, hogy a fűtőáram nem folyik a katódán át és hogy a fűtőelemek felhevítésére az előbb említett hátrányok megkerülésével váltakozó áram 50 használható. Nyilvánvaló, hogy a katóda hővezetég útján nem hevíthető fel oly nagy hőmérsékletre, mely a wolfram elégséges erősségű elektronemissziója számára szüksé- 55 ges. Erre azonban nincs is szükség, ha a katóda felületén oly anyagot alkalmazunk, mely már alacsony hőmérsékleten könynyen bocsát ki elektronokat. A katóda ön- 60 ként értetődően teljesen is ezen anyagból állhat. Lényeges csak az, hogy a katóda felülete tartalmazza az említett előnyös, sajátsággal rendelkező anyagot. Az ilyen anyagok, melyek tehát már aránylag kis 66 hőmérsékleten nagy mértékben bocsátanak ki elektronokat és ezen hőmérsékleten sem nem olvadnak meg, sem pedig nem vesznek fel megengedhetetlen nagy gőzfeszültséget, már ismeretesek. Példa 70 gyanánt, megemlíthetjük a földalkalifómek oxdjait, pl. bariumoxydot. Megjegyzendő, hogy a katóda fűtése, mely a találmány értelmében lényegileg hővezetés útján történik, részben más mó- 75 don, nevezetesen hősugárzás útján is eszközölhető. Különösen egyszerű szerkezetet ka-