90569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy töménységű kénessav előállítására
Megjelent 1930 . évi ang usztus hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90569. SZÁM. — IIh/1. OSZTÁLY. Elj áíás nagy töménységű kénessav előállítására. Kudoli Koki vegyészmérnök Osaka (Japán). A bejelentés napja 1025. évi szeptember hó 30-ika. A találmány tárgya eljárás 90% és több kénes-savat tartalmazó gáz előállítására. A találmány egy íőcélja azon nagymenynyiségű oxigén hasznosítása, mely mel-5 léktermék gyanánt keletkezik, vagy akkor, amikor vizet elektrolyzálnak, hogy zsírok hydrálására, vagy ammoniak katalytikus synthezisére hydrogént állítsanak elő, vagy akkor, amikor folyékony 10 levegőn keresztül nitrogént állítanak elő eianamydgyártás céljaira. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy ként, kénkovandot, vagy más kéntartalmai anyagot úgy égetünk el, hogy 15 az égés táplálására kénessav és oxigén elegyét, vagy kénessav, kéntrioxid és oxigén elegyét használjuk. Ajánlatos ilyenkor az oxigént felhasználása előtt szokott módokon szárítani. 20 Az (m S02 + n 02 ) elegyben, vagy az (m S02 + n S03 + p 02 ) elegyben (melyben tm, n, p) térfogatokat jelentenek), foglalt oxigén mennyisége a különleges üzemviszonyoknak megfelelően változ-25 hat; rendszerint az oxigén az elegynek 22—40%-át teszi ki. A kén, kénkovand, vagy más kéntartalmú anyag elégetésére ismert szerkezetű kemencéket, célszerűen Herreshof, 80 vagy Kaffmann-féle mechanikus forgókemencéket használhatunk. A kemencéket szokott módon látjuk el nyersanyaggal s levegő helyett a fent nevezett elegyek egyikével tápláljuk. Ha a kemencében 35 nem kénkovandot égetünk el, a ként vagy a kéntartalmú anyagot kb. 10—30, vagy több súlyrész kénkovandégvénnyel kell a kemencébe való adagolás előtt a következő okokból keverni: 40 A jelen eljárás legnagyobb előnye abban áll, hogy a fentnevezett elegyek segélyével nagyobb mennyiségű nyersanyagot lehet a kemencében elégetni, mint levegővel, mert az elegyek több oxigént tartalmaznak, mint a rendes le- 45 vegő. Természetes azonban, hogy az elegyek oxigéntartalmának nem szabad túlságosan nagynak lennie, nehogy az elégés ttíl heves legyen s a nagy meleg a kemencét károsítsa. Minthogy azonban a 50 kánessavnak és kéntrioxidnak (azonos térfogatra vonatkoztatott) fajmelege nagyobb a nitrogénénél, nyilvánvaló, hogyha ezen oxidokat használjuk az oxigén kísérésére, a kemencét közelítőleg ugyan- 55 azon hőmérséken tarthatjuk, mintha levegőt alkalmaznánk, mégha az elegy több oxigént is tartalmaz, mint a levegő; így tehát a nagyobb oxigéntartalom folytán nagyobb adagmennyiséget is égethetünk 60 el, mint levegővel. Ha a gázelegy a kemencébe lépve a meleg kénkovandégvénnyel érintkezésbe jut, az aránylag alacsonyabb hőmérsékű rétegekben hőtermelés közben kéntrioxiddá 65 katalyzálódik. Ezen járulékos meleg az elegyben jelenlevő, aránylag nagymenynyiségű oxigénnel karöltve, megkönnyíti a kén azon részeinek elégését, mely ezen rétegekben a bennük uralkodó alacso- 70 nyabb hőmérsék folytán már nem égett volna el. Így tehát az eljárás azzal az előnnyel is jár, hogy a kiégetés tökéletesebb. Az aránylag alacsonyabb hőmérsékű ré- 75 tegekben képződött kéntrioxid az aránylag magasabb hőmérsékű rétegekben részben vagy teljesen bomlik és ezáltal a hőmérsékre szabályozóhatást fejt ki, úgyhogy a hőmérsék a kemence egyes szint- 80
