90552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékelegyek szétválasztására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90552. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékelegyek szétválasztására. E. Merck cég Darmstadt. A bejelentés napja 1925. évi március hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi december hó 8-ika. Ismeretes folyadékelegyeknek, pl. vizes alkoholnak közönséges nyomáson desztillációval való szétválasztása oly módon, hogy az elegyhez olyan harma-5 dili folyadékot adunk, amely az eredeti folyadék egyik alkotórészével egyáltalán nem, vagy csak nehezen elegyedik. (L. Young, Journal of, the Chem. Soc. 1902., 81/1, 707. oldal, továbbá 211.454. és 565.264. 10 sz. francia ós 1,490.520. sz. amerikai szabadalmi leírások.) Ekkor maximális gőznyomású ternaer-keverék áll elő, azaz a keverék forráspontja alacsonyabb, mint az egyes alkotórészeké magukban. Ennél-15 fogva előbb ez a ternaer-keverék desztillál át mindaddig, míg a folyadék mind a három alkotórésze jelen van. Ha a desztilláció folyamán a keverék egyik alkotórésze kimerült, a forráspont a meg-20 maradt binaer keverék forráspontjára emelkedik. Most ez desztillál át, addig amíg a két komponens -egyike egyedül marad. Valamennyi keverék között tehát, amelyek két vagy három folyadékból 25 összeállíthatók — egy bizonyos nyomáson — van egy, amelyik különösen jellegzetes és pedig az, amelyiknek forráspontja az illető nyomáson a többiekhez képest a legalacsonyabb. Ez az ú. n. azeotrop rend-30 szer desztillációnál homogén anyag gyanánt viselkedik, azaz forráspontváltozás nélkül teljesen átdesztillál. Ilyen módon pl. Young szerint sikerül 93—95%-os finomított szeszt 100% benzol 85 hozzáadásával víztartalmától megszabadítani. Mert az így előállott ternaer keverék már 64.85 °-on desztillál, a következő összetételben: 18.5% alkohol, 7.4% víz és 74.1% benzol. Ha a víz kimerült, a forráspont 68.25°-ra emelkedik és 32.41% alkohol 40 és 67.59% benzolbinaer keveréke desztillál át. Ha a benzol is kimerült, utópárlat gyanánt 78.2° forráspontú abszolút alkohol desztillál át. Azt találtuk, hogy magasabb nyomáson 45-való desztillációnál a ternaer-keverék gőzének összetételében jelentős eltolódások állnak be. A fenti példánál a nyomás növelése olyan értelemben hat, hogy a víztartalom növekedik és a benzoltarta- 50 lom csökken. Pl. olycélból, hogy adott mennyiségű finomított szeszből bizonyos mennyiségű vizet eltávalítsunk, magasabb nyomáson foganatosított desztillációnál lényegesen 55 kisebb benzolmennyiség elegendő, mint az alkalmazott finomított szesz 100%-a. Egyidejűleg az előpárlatbian több a víz s ennélfogva az abszolút alkohol termelési hányada jobb, mint a túlnyomás nélküli 60 desztillációnál. Pl. 6 atmoszféránál 285 kg (93.7 %-os) finomított szeszre 285 kg helyett már 150 kg benzol elegendő arra, hogy a 120.5°nál átdesztilláló ternaer - keverékkel, 65 amelynek összetétele megközelítőleg: 60% benzol, 12% víz és 28% alkohol, az összes vizet a desztilláló üstből kihajtsuk. A megadott 150 kg benzolmennyiségben felesleg foglaltatik, amely a desztilláció 70 további folyamán az alkohollal 125° forráspontú binaer keveréket ad, amíg a • benzol ki nem merült és az abszolút alkohol 130.5 °-on ledesztillál. Ezen számokból kiszámítható, hogy 6 75 atm. nyomás alkalmazásánál az abszolút