90524. lajstromszámú szabadalom • Töltőkályha

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. . KA6YAR KIRÁLYI Mtimfism, SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90524. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Töltőkályha. Jobbágy István máv. főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 5-ike. A találmány tárgya állandó tüzelésre szerkesztett töltőkályha, mely lehetővé teszi a szilárd tüzelőanyagok bármilyen fajtájának fűtés céljából való, gazdasá-5 gos felhasználását, bármilyen is annak hamu-, salak- és palatartalma. A találmány tárgyát képező kályha egy példaképpen vett foganatosítási alak­ját a mellékelt rajz tünteti fel, ame-10 lyen az 1. ábra a kályhának függélyes met­szete, a 3. ábra (e—f) vonala szerint, a 2. ábra a kályhának elölnézete, illetőleg függélyes metszete az 1. ábra (g—h) vo-15 nala szerint, a 3. ábra a kályhának vízszintes metszete az 1. ábra (a—b) vonala szerint és végül a 4. ábra a kályha vízszintes metszete a 2. ábra (c—d) vonala szerint. 20 A találmány tárgyát képező töltőkályha szerkezete a következő: A kályha (V) testéhez csatlakozó és (15) csapóajtóval ellátott töltőakna a kályha hátsó oldalára közvetlenül felfüggesztett 25 függélyes, külső (A) garatrészből és en­nek folytatásaképpen a kályhatestbe, an­nak mintegy 2 /a szélességéig benyúló belső (B) garatrészből áll. A (B) garatrészt, két­oldalt, a kályhafalak belső samottburko-80 latai határolják, alsó lapját pedig az (F) rostély felé lejtős (C) csúszólap képezi, amelyen a tüzelőanyag, saját súlya által, alkalomadtán lefelé mozgattatik. A belső garatrészt, felülről, a (D) samottlap ha-35 tárolja, mely kissé enyhébb lejtéssel kö­veti a (B) garatrészben levő tüzelőanyag természetes felső rézsűjét olyképpen, hogy a tüzelőanyaggal sehol sem érintke­zik. A kályhának a (D) samottlap által egymástól elválasztott két belső tere, a 40 (R) samottlap mellső vége és a kályha mellső oldalának belső samottburkolata között hagyott keskeny (E) résen át köz­lekedik egymással. Az egy darabból álló sík, vagy meghaj- 45 lított alakú (F) rostély a (C) csúszólap mellső széléhez csatlakozva, a kályha mellső oldaláig terjed. Térbeli helyzete olyan, mely mellett a felette levő és fe­lülről csupán csak a természetes rézsűjéj- 50 vei határolt parázsréteg vastagsága a kályha mellső oldala felé csökken. Az (F) rostélyt, elől, a vízszintes (G) lap kon­zolszerűen kiképezett vége támasztja alá R ennek eltávolítása után a rostély hátsó 55 (1) tengelye körül a (H) hamútérbe billen. Hogy az (F) rostély a tíizelőajtó kinyi­tása nélkül legyen a tűztérben összegyűlt hamú eltávolítása céljából megrázható, a kályha oldalán, kívül, a csukló körül el- 60 forgatható, függélyes (2) emeltyűkart al­kalmazunk, melynek vízszintes irányú ága az (F) rostéllyal kapcsolódik. A kályr ha mellső oldalán van elhe­lyezve a (K) főajtórendszer, melynek az 65 egységes (3) kerettel határolt nyílását a vízszintes, vagy enyhe lejtésű és a (3) ke­ret oldalán kiképezett (8) hornyokban csúsztatható (G) lap egy alsó és egy felső részre osztja. E részek az egymástól füg- 70 getlen (4), illetőleg (5) ajtólapokkal van­nak elzárva. A (4) ajtólap felső, míg az (5) ajtólap alsó szélével simul a (G) lap elől kiszélesedő pereméhez. Az (5) ajtólap mögött a (14) csukló körül elforgatható és 75 alsó szélével a (G) lapra támaszkodó (10) ajtólap foglal helyet, mely a rajzon fel­tüntetett helyzetében a tűztér mellső ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom