90505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyag-briketteknek előállítására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90505. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyag-briketteknek előállítására. Goutal Eduárd és Hennebutte Henri mérnökök Páris. A bejelentés napja 1925. évi március hó 30-ika. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi április hó 1-je. A jelen találmányt eljárás képezi szilárd, homogén, igen könnyen égő, nagy hőíejlesztő képességgel bíró és különösen házi tüzeléseknél, gázfejlesztőkben, kohá-5 szati célokra, absorbeálásra és katalysálásra alkalmas tüzelőanyagnak előállítására. Az eljárás a maga egészében hasonlít a szén- és kokszbriketteknek előállításánál 10 ismert műveletekhez, csakhogy ezektől az alábbiakban ismertetendő, nagyfontosságú, lényeges pontokban tér el. A szénbrikettek különböző szénfajok porainak és kőszén- vagy petróleumkát-15 ránynak vagy szuroknak keverékéből készülnek, melyet először comprimálnak, majd szárítanak és végül égetnek. A kokszbriketteket kőszénpor és kőszénkátrány keverékének nagy hőfokon való 20 elkokszosítása révén kapjuk, A találmány szerint már most a primáranyag valamely lignosus tüzelőanyag, melyet oly hőmérsékletnél szenesítünk el, melynél constitutiós vizének nagyobb 25 része biztosan kihajtatik, azaz kb. 250— 500° C-nál, míg a kötőanyag valamely oxydált termék, mint amilyen a fa elszenesítésénél kapott pyrolignosus lúgnak destillálásánál vagy vegyi bomlásánál 50 keletkező kátrány, szurok vagy megfelelően oxidált fa-, turfa- vagy lingitkátrany vagy ezek destillálási maradékai vagy pedig ezen különböző anyagok keveréke. 35 Ezen kötőanyagot már most akként állítjuk elő, hogy lignosus anyagok, mint fa- turfa, lignit elszenesítésének vagy condensatios vizéből vagy kátrányából indulunk ki. Az első esetben a condensatios víz des- 40 tillálásánál kátrányos maradékot kapunk, mely közönséges hőmérsékletnél szilárd és közvetlenül alkalmazható. A második esetben a kátrányokat víztelenítjük, majd pedig oly levegő oxydáló 45 hatásának tesszük ki, melynek hőmérséklete 300° alatt van; ezen műveletét mindaddig folytatjuk, míg szilárd kátrány nem képződik. Előnyös, ha a víz és kátrány destilTálá- 50 sából keletkező maradékoknak keverékét, az említett módon vagy ozonozott levegővel oxydáljuk, még pedig katalysatornak alkalmazásával vagy e nélkül. Az oxydálási művelet kielégítő, ha a ka- 55 pott termék 200—300° közötti hőmérsék leten bomlani képes, amikor is majdnem kizárólag vízgőz és carburált, szilárd, porosus, nem destillálható anyag keletkezik. 60 A primaranyagnak és a kötőanyagnak különböző mennyiségeit i összekeverjük, felaprítjuk, comprimáljuk, majd lassan 300—500° C közötti hőmérsékletre hevítjük. 65 Ekként szabályos alakú tüzelőanyagot kapunk, melynek fajsúlya körülbelül 0.8, mely nagy cohaesioja dacára igen könynyen ég, nagy hőfejlesztő képességgel bír és számbajövő mennyiségben nem 70 termel sem füstöt, sem szagot, sem pedig hamut. Az eljárás közben a következő három lényeges feltételt kell szem előtt tartani: 1. A primáranyagot (fát, turfát vagy 75 lignitet) nem szabad 500° C-on túl hevíteni. 2. A kötőanyagnak nem szabad sem kő-