90476. lajstromszámú szabadalom • Görgős csapágy

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 90416. SZÁM. — Ve i. OSZTÁLY. Görgős csapágy. Caha Oohann és Weiss Johann mechanikusok Wien és dr. Dániel Moritz jegyző Glogrgrnitz. A bejelentés napja 1924. évi október hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi november hó 14-ike. A közönséges görgős csapágyaknál nem kerülhető el az, hogy a görgők üzemközben ne törekedjenek ferdén beállni és ezután az egyenes futó iránytól eltérni; ezál-5 tal azok a ferde támaszfelületekre olyan nyomást fejtenek ki, amely a csapágy nagyobb megterhelésénél és nagyobb fordulatszám mellett hamarosan a görgős csapágy tönkretételét vonja maga után. A gör-10 gők azon törekvése, hogy ferdén álljanak be, onnan származik, hogy a görgők és a futófelületek még a leggondosabb kivitel esetén sem csiszolhatok abszolút hengeressé. Már javasolták, hogy mindegyik gör-15 göt mindkét oldalfelületén egy-egy golyóval támasszák meg, amely golyók ezen oldalfelületek mélyedéseibe illeszkednek; mirnellett a golyók mindkét oldalon egy kalitkába vannak ágyazva és mindkét egymás-20 sal szemben fekvő golyós kalitka szilárdan össze van kapcsolva azzal a kalitkával, amelyben a görgők vannak ágyazva, úgyhogy mindhárom kalitka egyetlen darabbá van egyesítve. Ezáltal a görgők helyes ál-25 lása biztosítva van és az egyenes futóiránytól való oldalirányú eltérés meg van akadályozva. Ezen szerkezetnek azonban az a hátránya, hogy a görgők oldallapjainak mélyedésében elhelyezett golyók olyan 80 nagy súrlódási hatásnak vannak kitéve, hogy azok a görgőkkel együtt kénytelenek forogni, éppen úgy, mintha azok a görgőkkel egy darabból állnának; a golyók tehát éppen úgy hatnak, mint a csapágycsa-85 pok és a golyók kalitkáiban csúszó súrlódást idéznek elő, amely annál nagyobb, minél nagyobb a golyók törekvése, hogy ferdén álljanak be. A jelen találmány szerinti berendezésnél minden görgő szintén két golyó között fek- 40 szik ugyan, a csapágy mindkét oldalán lévő golyók egy kalitkába vannak ágyazva és mindkét golyós kalitka a görgős kalitkával szilárd összeköttetésben áll; a görgőkoldallapjai azonban síklapok vagy meg- 45 közelítőleg síklapok, úgyhogy azokat a golyók csak egy pontban érintik. A golyók másrészt olyan felületekhez támaszkodnak, amelyek a görgős csapágy két futófelületének egyikével közvetlenül vagy közvetve, 50 tehát a szilárdan álló vagy pedig a forgó futófelülettel összeköttetésben állnak, úgyhogy a görgős és golyós kalitka a golyók ezen támaszfelületéhez viszonyítva minden esetben elfordul. A golyók tehát ezen ol- 55 dalsó támaszfelületeken legördülnek és ezáltal elérjük azt, hogy a görgők helyes helyzetükben megtartatnak és ebbe a helyzetbe visszavezettetnek, ha csak egy kevéssé is ferdén akarnak beállni. 60 A mellékelt rajzon az 1. és 2. ábra a találmány szerinti görgős csapágynak két példaképpeni foganatosítási alakját mutatja tengelyirányú metszetben feltüntetve; a 65 3. és 4. ábra az ilyen görgős csapágy golyós és görgős kalitkájának tengelyirányú metszetét és oldalnézetét (részben kitörve) ábrázolja. A viszonylag rövid (a) görgők (3. és 4. 70 ábra), amelyeknek hossza — szokás szerint — egyenlő vagy nem sokkal nagyobb, mint az átmérőjük, olyan kalitkában fekszenek, amely körben elhelyezett (b) vezetődarabokból áll, amelyek a görgők hen- 75 gerfelületét részben szabadon hagyják. A kalitka oldalán egy-egy (c, d) gyűrű van elrendezve és a görgős kalitka (b) vezető-