90444. lajstromszámú szabadalom • Különösen falusi épületek számára való kő, és sajtó ezen kő előállítására
Megjelent 1930 . évi augusztus hó 1-én . ilAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 90444. SZÁM. — \T III/a. OSZTÁLY. Különösen falusi épületek számára való kő és sajtó ezen kő előállítására. Fiorenzi Ubaldo gyáros Osimo (Olaszország). A bejelentés napja 1924. évi november hó 26-ika. A találmány építőanyagok előállítására vonatkozik és különösen falusi épületek számára való építőanyagok lehetőleg gyors és olcsó előállítását célozza minden-5 féle szállítási költség és szükségtelen kézimunka kiküszöbölésével. Ezt a találmány azáltal teszi lehetővé, hogy bármily tetszőleges földfajta hasznosítható, mely az építkezés színhelye kö-10 zelében található és hogy a földtömeg gyorsan és könnyen kezelhető sajtó segítségével kőalakra hozatik. A találmány az építőanyagok számára való szállítási költségek lehető kiküszöbö-15 lésén kívül a kézimunka olcsóbbá tételét célozza az építőanyagok előállításánál azáltal, hogy azon föld használtatik fel, mely az építkezés színhelyén éppen található. A földnek kövekké való sajtolására 20 forgatható sajtót alkalmazunk, mely egy napi munkával annyi építőkő előállítását teszi lehetővé, amennyi 6 m3 falazat előállítására szükséges. Hosszú tapasztalatokból kitűnt, hogy 25 azon föld, mely kb. 200 atm. nyomással sajtoltatott, eredeti térfogatának kb. csak felével rendelkezik, mimellett az agyagos föld nagyobb mértékben sajtolható össze, mint a homokos föld. Ezenkívül 30 megáilapíttatott, hogy a földben hajszálcsövesen tartalmazott víz még a legnagyobb nyomás által sem űzhető ki, miután a hajszálcsövecskék összenyomatnak. A levegőn való szárítás után a földtömeg 35 összesajtolása által kapott földkő eredeti súlyának kb. egytizedét, egészen egynyolcadáig veszíti. A súly ekkor már nem változik, ami arra vezetendő vissza, hogy a kőben maradt víz eltűnt. A szárítás alkalmával a kövek térfogatuk kb. egyti- 40 zedét veszítik repedés és vetődés nélkül. A kövek négyzetcentiméterenként 200 kg-nál nagyobb nyomást bírnak ki. Agyagföldből előállított kövek nyomószilárdsága nagyobb, mint azon köveké, 45 melyek sok homokot tartalmaznak. Az ily módon kapott kövek oly kemények, mint a természetes kövek, nedvesség ellen érzéketlenek, a hőmérsékleti és időjárási befolyásokkal szemben ellenállóképesek és 50 falusi épületek számára kiválóan alkalmasak. Ezen tulajdonságok a sajtolás és a szárítás mértékétől függnek. Az egyes földrészek kis tereket foglalnak el, melyek majdnem hajszálcsövesen kicsinyek, 55 amennyiben előzetesen vízzel voltak megtöltve és a kapott kövek víz számára áthatlanok és nedvesség ellen érzéketlenek. Különösen előnyösnek bizonyult a sajtolás eszközlése két munkamenetben. A gQ földet mindenekelőtt mérsékelt elősajtolásnak vetjük alá és a készresajtolást 200 atm.-ig terjedhető nagy nyomás alkalmazásával a második munkamenetben eszközöljük. A kövek azon alakban alkal- 55 mazhatók, amelyben azokat kapjuk, azaz bevonat nélkül, miután a kövek nedvességgel szemben érzéketlenek és az esőnek, hónak stb. kiválóan állanak ellen. Amennyiben kívántatnék azonban, a saj- 70 tolási forma fenekére a föld betöltése előtt tetszőleges bevonóanyag rétegét, pl. kátrány, mész, cement vagy efféle rétegét helyezhetjük, vagy pedig a bevonó anyagot a sajtolási formában való sajtolás 75 előtt a föld után is bevihetjük a sajtolóformába. A sajtolással nyert alakok építészeti
