90368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves sejtek feltárására

Megjelent 1í)SO. évi augusztus hó 284-éii. MAGYAK KIRÁLYI M^^m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90368. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szerves sejtek feltárására. Obermayr Pál gyári igazgató Kolbermoor (Németország). A bejelentés napja 1924. évi december hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi december hó 14-ike. A találmány tárgya mechanikus eljárás szerves sejtek feltárására az értékes sejttartalom nyerése és alkalmas módon emberi szükségletek számára való haszno-5 sítása céljából. A találmány tárgyát tevő eljárás egész általánosságban mindenféle szerves sejteknél alkalmazható, amelyeknek értékes magja, illetve tartalma van. A találmány tárgyát tevő eljárás első 10 sorban növényi termények héjsejtjeinek feltárására szolgál. Növényi termények héjsejtjeinek tudvalevőleg, nevezetesen amynniben gabona- és szemes termékekről van szó, nagyon értékes tartalma van. 15 Azok a kísérletek, hogy ilyen sejtek sejttartalmát megkaphassuk, nagyon számosak és ismeretessé váltak már kísérletek, amelyeknél a sejtekből felépített nyersanyagokat érdes felületek között a lehet-20 séges legfinomabbra őrölték. Mindezideig azonban az összes kísérletek említésre érdemes eredményre nem vezettek, mert az egyes sejtek feltárása egyáltalán nem, vagy csak egyik-másik sejt feltárása volt 25 elérhető. A találmány a feladatot azáltal oldja meg, hogy a sejteket olyan érdes felületek között dörzsöljük szét, amelyek legnagyobb mélyedései kisebbek vagy legfel-80 jebb akkorák, mint a szétdörzsölendő, illetve feltárandó szerves sejtek átmérője. Amint az érdes felület mélyedései nagyobbak, mint a feldolgozandó sejtek átmérője, a sejtek elroncsolása következik 35 be, ami mellett feltárás nem érhető el, mert a mélyedések azonnal megtelnek sejtekkel, ami ezen felületek között szétdörzsölt sejtek feltárását megakadályozza. Az érdes felületek mélyedéseinek mérete tehát a találmány tárgyát tevő eljárás első 40 alapfeltétele. A második feltétel abban áll, hogy az érdes dörzsfelületek olyan távolságban legyenek egymástól elrendezve, hogy ez a távolság kisebb vagy legfeljebb olyan nagy legyen, mint a feldől- 45 gozandó szerves sejtek átmérője. Ha például gabonahéjak aleuron- vagy sikérsejtjeinek feltárásáról van szó, a dörzsfelületek távolságának egymástól és az érdes dörzsfelületek mélyedéseinek körül- 50 belül 0.03, illetve 0.05 mm-nek kell lennie, mert az aleuron-sejtek átmérője körülbelül 0.05—0.06 mm. A találmány tárgyát tevő eljárás harmadik feltétele, hogy a szétdörzsölés fo- 55 lyadék jelenlétében, illetve annak hozzávezetése mellett történik. Legelőnyösebben vizet használunk, amely a feldolgozandó sejt sejttartalmának meghatározott százalékmennyiségével van telítve. A folya- 60 déknak az a feladata, hogy a sejttartalmat a sejtekből kimossa és ezenkívül a szétdörzsölésnél fellépő felmelegedést meg nem engedett mértéken túl megakadályozza. A folyadék továbbá alkalmas se- 65 gédeszköz arra, hogy szétdörzsölése után a sejttartalmat a sejtfalak szilárd anyagaitól kényelmes módon elkülönítsük azáltal, hogy az egész tömeget centrifugálásnak, szűrésnek vagy sajtolásnak vetjük 70 alá. Miután ez megtörtént, a sejttartalomnak száraz alakban való nyerése következik alkalmas elpárologtatás útján vagy más módon. Az érdes dörzsfelületeket előnyösen üvegből vagy üveghez hasonló 75 anyagból állítjuk elő. Használhatunk azonban poroellánból, alkalmas agyagból, kőagyagból ós adott esetben fémből ké-