90349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mágnesmag előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90349. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Eljárás mágnesmag előállítására. Western Electric Company Limited London. A bejelentés napja 1916. évi julius hó 25-ike. Angolországi elsőbbsége 1916. évi április hó 6-ika. A találmány általában mágnesmagra és különösen távbeszélő áramkörökhöz való terhelési csévék magjaira vonatkozik. A találmány fő célja olyan új. és eddigi-5 nél tökéletesebb maganyag előállításában áll, amelynek előállítása olcsó, amely könnyen hozható a kívánt alakba és amelynek nagy mértékben meg vannak azon jellegzetes sajátságok, amelyek ter-10 helési csévék és más villamos készülékek magjainál fölötte előnyösek. Terhelési csévék magjainál egyéb jelleg­zetes sajátságok mellett a következők kí­vánatosak : 15 1. mecahnikai szempontból: a magnak elég erősnek kell lenni, hogy ellenálljon azon erőknek, amelyek a terhelési cséve előállításánál arra hatnak. A mag anyaga azonnal bármely kívánt alakba legyen 20 hozható; 2. a mag vegyi összetétele annak egész élettartama alatt állandó maradjon azon hőmérsékletváltozások dacára, amelynek a mag használat közben és a terhelési cséve 25 előállításánál' bekövetkező hevítési folya­mat alatt ki van téve; 3. villamos szempontból a terhelési cséve magjának nagy fajlagos ellenállása legyen rendkívül csekély hiszterézis és mágneses 30 állandóság mellett, vagyis a mag permea­bilitása állandó maradjon akár beszéd­áramok, akár erős áramok mennek az áramkörön át. A mag permeabílítása a fentebb felsorolt kívánatos villamos saját-35 Ságoknak megfelelően nagy legyen. Az eddig leginkább használatos ter­helési csévék olyan magokkal voltak el­látva, amelyek vaslemezekből vagy kör­gyűrű alakjában tekercselt vashuzalból'ké­szültek. Kitűnt, hogy ezek a magok egye- 40 bek között a következő korlátozásokat te­szik szükségessé és a következő hátrá­nyokkal járnak: Az örvélyő áramokokozta veszteségek csökkentését bizonyos ponton túl megakadályozza az a körülmény, hogy 45 a magot alkotó lemezek száma gyakor­latilag megbatározott ponton túl nem sza­porítható. A kívánatos mágneses állan­dóság csak különös és költséges módon ér­hető el és pedig például azáltal, hogy a 50 mágneses áramkörben légréseket alkalmaz­nak. Azon kísérletek, amelyek révén a permeabilitást bizonyos ponton túl akar­ták fokozni, eredménytelenek maradtak az azokkal együtt járó túlságos hiszterézis, ör- 55 vélyő áramok okozta veszteségek és a mágneses állandóság csökkenése miatt. A fentebb említett hátrányokat és kor­látozó tényezőket, amelyekkel a lemez-és huzalmagok járnak, nagy mértékben 60 megszünteti a találmány tárgya, amely azr által van jellemezve, hogy a mag finoman elosztott mágneses anyagból készül, ame­lyet mintában rendkívül nagy nyomás al­kalmazása mellett összesajtolunk. Az egyes 65 részecskék emellett egymástól el vannak szigetelve és pedig alkalmas anyagból, pél­dául magának a mágneses anyagnak oxid­jából álló burkoló felület útján. A mág­neses anyag részecskéi, amint aláibb rész- 70 letesen ismertetjük, nagyon finomak és lágyak. A m,ag alakításához használt nyo­másnak oly nagynak kell lennie, hogy a részecskék rugalmassági hatásukon túl de­formálódnak és a magnak fajsúlya ezen 75 nyom,ás folytán megközelítőleg egyenlő a használt mágneses anyag fajsúlyával. A részecskék ezen deformálódásának az az eredménye, hogy a részecskék belső per-

Next

/
Oldalképek
Tartalom