90342. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés poralakú tüzelőanyagokhoz

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90343. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Tüzelőberendezés poralakú tüzelőanyaghoz. Bergmann Lars Hugó mérnök Chicago. A bejelentés napja 1921. évi január hó 12-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1915- évi julius hó 16-ika. A találmány tárgya tüzelő berendezés poralakú tüzelő anyaghoz, amely főképen kazánoknál fűtő berendezéseknél és égető kemencéknél találhat alkalmazást. • A ta-5 lálmány tárgyát tevő tüzelő berendezés­nél a levegőt a tüzelő anyag hozzávezeté­sére, valamint az elégés előmozdítására használjuk. A találmány tárgyát tevő tüzelő berendezésnél a levegőt csupán egy 10 légforrás szolgáltatja, illetve azt csupán egy vezetékből vezetjük el, mimellett ezt a levegőáramot azután megosztjuk, úgy­t hogy annak egyik ága a tüzelő anyag hozzávezetésére és másik ága a tökéletes 15 elégés céljaira szolgál. A levegőáram ezen két ága egymásba van fektetve, de eme) lett egymástól el van különítve. Az ismertetett célra szolgáló lángzóknál nehézségeket okozott a levegőnek a tüzelő 20 anyaggal való egyenletes elegyítése és pe­dig különösen azon esetben, amikor a lángzó vízszintesen van elrendezve. Ezek­nél a vízszintesen elrendezett iángzócsö­veknél a levegő befúvásánál a felső levegő-25 réteg több tüzelő anyagot visz magával, mint az al< óbb rétegek. Ezen hátrány megszüntetése végett a lángzócső azon ró szén, ahol a levegő bevezetése történik, "kúpos hüvely vagy fúvóka van elrendezve 80 és a por szerű tüzelő anyagnak a kúpos hü­vely vagy fúvóka felé való tovavezetésa oly módon megy végbe, hogy a por szerű tüzelő anyag a levegőáram kerületi övéb^ jut. Ha a levegő sebessége emellett kicsi, 85 akkor több tüzelő anyag jut az alsó levegő­rétegbe, mint a felsőbe, ha pedig a levegő sebességét fokozzuk, úgy a tüzelő anyag eloszlásának viszonya a levegőréteghez képest az előbbi viszony fordítottja lesz. 40 A mellékelt rajzokon a találmány tár­gyát tevő berendezés néhány kiviteli alakja példaképein vázlatosan van feltün­tetve. A találmány tárgyát tevő berende­zés ezen kiviteli alakjainál az égéshez szükséges levegő a tüzelő anyag áraimá 45,, nak körülbelül közepén lép ki, mimellett azonban a tüzelő anyag árama levegővel van elegyítve, amely azt szétporlasztja és tovább szállítja. Az első kiviteli alaknál, aránylag nagynyomású levegő talál alkal- 50' mazást. A második kiviteli alaknál az al­kalmazott levegő nyomása aránylag kicsi. Oly alkatrészek is rendezhetők el, ame­lyek révén a berendezés úgy állítható be. hogy az vagy nagy, vagy kis nyomással 55.. tartható üzemben. Az 1. ábra oly tüzelő berendezést ábrá.zol elölnézetben és részben metszetben, amely­nél, mint már említettük, nagy nyomású levegő talál alkalmazást. A 60-2. ábra ezen kiviteli alak függélyes kö­zéphosszmetszete. A 3. ábra kisnyomású levegővel üzemben tartott berendezés oldalnézete. A 4. ábra ezen kiviteli alak egy részénele gs függélyes középhosszmetszete. Az 5. ábra metszet a 4. ábra 5—5 vonala Bzerint. Az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alak­nál a (6) főcsőhöz az (1) cső csatlakozik, 70 amelynek révén a tüzelő anyag a (2) cső­toldatba jut. Amint a 2. ábrából látható, a (2) csőtoldat hátsó (3) fala lejtős, úgy­hogy a tüzelő anyag a (4) kúp mentén el­oszlik. A (4) kúp mellső felülete a (2) csö- 75 toldat mellső fala előtt fekszik, miáltal f> tüzelő anyag számára aránylag szűk (5/ hozzávezető csatorna képződik. A (6) oső fúvóművel vagy máseffélével áll összeköttetésben és a levegő szabályozása 80'

Next

/
Oldalképek
Tartalom