90304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragasztó szereknek, ragasztóknak és képlékeny masszáknak előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 90304. SZÁM. — XI /d. OSZTÁLY. Eljárás ragasztó szereknek, ragasztóknak és képlékeny masszáknak előállítására. Dr. Arnot Róbert végy ész Watford (Anglia). A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 13-ika. Ismeretes (pl. a 338516. sz. német szabadalom révén), hogy állati enyvek, zselatinek és proteineknek, albumineknek, albuminoideknek és ezek keverékeinek más ol-5 datai a fenolokból stb. aldehydek behatása folytán nyert kondenzációs termékeknek vagy más úgynevezett műgyantáknak oldatai által kicsapatnak. Az ilymódon képződő. vízben oldhatlan csapadékok való-10 szinűleg koagulált anyagok. Bejelentő mármost azt a meglepő megfigyelést tette, hogy folyékony enyvek, az úgynevezett hideg enyvek, az említett kondenzációs termékek által nem csapatnak ki, dacára 15 annak, hogy pl. tanninoldat a hideg enyvből a benne lévő összes glutint vagy annak bomlási termékeit kicsapja. Ha egy hideg enyv oldatához oly műgyantaolajat adunk, mely aldehydeknek fenolokra való 20 behatásánál mint kezdeti kondenzációs termék képződik és melyet kondenzátolajnak akarunk nevezni, akkor egy igen ragadós, viszkózus, szörpszerű konzisztenciát mutató terméket kapunk, mely vízzel, 25 alkohollal, pyridinnel, aminekkel, mint pl. anilinnel, szervetlen, alifatikus savakkal és aromatikus savak oldataival hígítható. További kísérletek azt mutatják, hogy 30 véralbumin- vagy kazeinoldatok sem csapatnalk ki, ha azokat kondenzátolajoknak hideg enyvvel való keverékéhez ajdjuk. Végül számos kísérlet beigazolta, hogy műgyanták, valamint ezek oldatai és 85 a kondenzátolajok, ha ezek védő kolloidokkal vannak körülvéve, elvesztik azt a képességüket, hogy proteideknek vagy proteoideknek (Allens definíciója szerinti fehérjevegyületeknek) oldatait kicsapják. Ily védő kolloidok pl. a folyékony enyv, 40 gummi arabikumnak, dextrinnek, glycerinnek, glukosenak, növényi enyvnek, mint pl. keményítő csiriznek, agar-agarnak, tengeri moszatenyvnek oldatai, továbbá szappannak, xesmátoknak, linoleatoknak és kaucsuknak oldatai és olajemulziók. A műgyantaoldatokat vagy kondenzátolajokat lehet előbb a kolloidális védőanyaggal keverni vagy olajjal emulgálni 50 és azután a proteidekbe vagy proteoidekbe bekavarni vagy pedig az utóbbiakat a védő anyaggal keverni, illetve olajjal emulgálni és aztán a kondenzátolajat vagy a műgyantaolajat hozzáadni. 55 A megfelelő kondenzációs termékeket oldatok alakjában vagy természetes folyékony állapotban alkalmazhatjuk. Leggazdaságosabbnak mutatkozik az a híg kondenzátolaj, mely formaldehydnek behatá- 60 sánál nyers krezolra, mint kezdeti kondenzációs termék képződik. Az aldehydek közül nemcsak az alifátikusak, hanem arimátikusak is alkalmazhatók, mint például benzaldhyd vagy aldehydet felszabadító 65 vegyületek. Az ily kondenzátolajokat erélyes kavarás közben a folyékony enyvbe hagyjuk befolyni. A nyert termék, mely többnyire egy áttetsző, szörpszerű folyadék, furniroknak és foglaló fáknak enyve- 70 zésére kiválóan alkalmas. Az enyvezést négyszögcentiméterenkénti 15—20 atm. nyomás mellett 110—120 hőmérsékletnél foganatosítjuk, amikor is vízálló, nem rideg, cementszerű anyagig való lekötés, 7& mely mindenféle éghajlati viszonyoknak és férgek vagy gombák támadásának ellentáll, a lemezek vastagsága szerint kü-