90275. lajstromszámú szabadalom • Eötvös-féle torziós mérleg

Megjelent 1930. évi augusztus hó l-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 90275. SZÁM. — VIla/1. OSZTÁLY. Eötvös-féle torziós mérleg. Dr. Kybar István egyetemi ny. r. tanár Budapest. A bejelentés napja 1925. évi március hó 23-ika. A találmány az Eötvös-féle torzios mérlegre vonatkozik és célja az, hogy a mérleg méretei, főleg annak magassága tetemesen csökkenthető legyen anélkül, hogy 5 a mérleg érzékenysége ezáltal csökkentetnék. A találmány szerinti mérleg a csatolt rajzokon két kiviteli alakjában vázlatosan van feltüntetve. Az 10 1. és 2. ábra az első kiviteli alaknak két egymásra merőleges síkban vett függélyes metszete, míg a 3. és 4. ábra a másik kiviteli alak hasonló feltüntetése. 15 (1) jelöli a mérőszálat, (2) az ingarudat vagy mérlegkart, (3) az azon függő súlyt és (4) ennek függesztő szálát. (5) jelöli az ingarúd végére erősített súlyt és (6) a (2) mérlegkarral összekötött tükröt. 20 A mérés eredményét képező fényjelek létrehozására való fényforrások, pl. (9) izzólámpák a műszer (7) tokjának (8) fenekén vannak elrendezve és a lámpákból kiinduló (10) fénysugarak a (6) tükrökkel 25 szemben elrendezett (11) prismákra és ezek tükröző felületétől a (6) tükrökre irányíttatnak. A (6) tükörtől visszavetett fénysugár a (11) prismába jut, ahonnan ismét lefelé a 30 (8) fenék felé, illetve az ezen kiképezett (12) nyíláson át a (13) tartólapra helyezett fényérzékeny lemezre vetíttetik, ahol ismert módon fényjeleket képeznek, melyek rögzíttetnek. 85 Az Eötvös-féle mérleg szerkesztésénél az újabb törekvések arra irányulnak, hogy a mérleget lehetőleg kisméretűvé ké pezzük ki. Ezen célt leginkább az (1) mérőszál megrövidítése által érhetjük el. Ma 40 az (1) mérőszál hosszát az eddig szokásos kb. 56 cm hossztól eltérőleg kb. 15 cm hoszszúra vesszük, akkor a regisztráló lemezek eddig szokásos elrendezésénél, amelynél a regisztráló lemez a műszer felső ré szén volt elrendezve, a fénysugarak szá- 45 mára nem marad elegendő hely, míg ellenben a fentleírt berendezésnél a (6) tükrök és a regisztráló berendezés közti tér még igen kis műszermagasság esetén is elegendő nagy ahhoz, hogy a fénysugarak a 50 megkívánt érzékenység elérésére elegendő hosszúak legyenek. Minthogy a fényforrásokból a (6) tükrökbe eső sugarak állandóak ós csak a (6) tükrökből a regisztráló berendezésig visszavert fénysugarak szen- 55 vednek a tükrök kilengése következtében kitérést, természetes, hogy a fényforrások elhelyezése a találmány szempontjából közömbös és így azok tetszés szerint pl. oldalt vagy fölül is helyezhetők ei, 60 amidőn megfelelő prismaelrendezések úttal a fényforrások sugarait ismert módon a (6) tükrökre kell vetíteni, a találmány szempontjából lényeges csupán az, hogy a regisztráló berendezés, illetve a fényjele- 65 ket felvevő fényérzékeny lemez a mérőinga alatt legyen elrendezve, mivel ezen tér mindenkor úgy képezhető ki, hogy a regisztráló sugarak elegendő hosszúak legyenek. Természetes, hogy a fényérzékeny 70 regisztráló lemez elhelyezésénél nem vagyunk a műszertok fenekére korlátozva, amennyiben azt még mélyebben rendezhetjük el. A fényforrások az 1. és 2. ábra szerinti 75 kiviteli alaknál a két mérőingán átmenő függélyes síkok között vannak elrendezve és így a (11) prismák a két inga között fekszenek. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a fényforrások és a (11) prismák 80