90275. lajstromszámú szabadalom • Eötvös-féle torziós mérleg

Megjelent 1930. évi augusztus hó l-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 90275. SZÁM. — VIla/1. OSZTÁLY. Eötvös-féle torziós mérleg. Dr. Kybar István egyetemi ny. r. tanár Budapest. A bejelentés napja 1925. évi március hó 23-ika. A találmány az Eötvös-féle torzios mér­legre vonatkozik és célja az, hogy a mér­leg méretei, főleg annak magassága tete­mesen csökkenthető legyen anélkül, hogy 5 a mérleg érzékenysége ezáltal csökkentet­nék. A találmány szerinti mérleg a csatolt rajzokon két kiviteli alakjában vázlatosan van feltüntetve. Az 10 1. és 2. ábra az első kiviteli alaknak két egymásra merőleges síkban vett függé­lyes metszete, míg a 3. és 4. ábra a másik kiviteli alak hasonló feltüntetése. 15 (1) jelöli a mérőszálat, (2) az ingarudat vagy mérlegkart, (3) az azon függő súlyt és (4) ennek függesztő szálát. (5) jelöli az ingarúd végére erősített súlyt és (6) a (2) mérlegkarral összekötött tükröt. 20 A mérés eredményét képező fényjelek létrehozására való fényforrások, pl. (9) izzólámpák a műszer (7) tokjának (8) fe­nekén vannak elrendezve és a lámpákból kiinduló (10) fénysugarak a (6) tükrökkel 25 szemben elrendezett (11) prismákra és ezek tükröző felületétől a (6) tükrökre irányíttatnak. A (6) tükörtől visszavetett fénysugár a (11) prismába jut, ahonnan ismét lefelé a 30 (8) fenék felé, illetve az ezen kiképezett (12) nyíláson át a (13) tartólapra helyezett fényérzékeny lemezre vetíttetik, ahol is­mert módon fényjeleket képeznek, melyek rögzíttetnek. 85 Az Eötvös-féle mérleg szerkesztésénél az újabb törekvések arra irányulnak, hogy a mérleget lehetőleg kisméretűvé ké pezzük ki. Ezen célt leginkább az (1) mérő­szál megrövidítése által érhetjük el. Ma 40 az (1) mérőszál hosszát az eddig szokásos kb. 56 cm hossztól eltérőleg kb. 15 cm hosz­szúra vesszük, akkor a regisztráló leme­zek eddig szokásos elrendezésénél, amely­nél a regisztráló lemez a műszer felső ré szén volt elrendezve, a fénysugarak szá- 45 mára nem marad elegendő hely, míg ellen­ben a fentleírt berendezésnél a (6) tükrök és a regisztráló berendezés közti tér még igen kis műszermagasság esetén is ele­gendő nagy ahhoz, hogy a fénysugarak a 50 megkívánt érzékenység elérésére elegendő hosszúak legyenek. Minthogy a fényfor­rásokból a (6) tükrökbe eső sugarak állan­dóak ós csak a (6) tükrökből a regisztráló berendezésig visszavert fénysugarak szen- 55 vednek a tükrök kilengése következtében kitérést, természetes, hogy a fényforrá­sok elhelyezése a találmány szempontjá­ból közömbös és így azok tetszés szerint pl. oldalt vagy fölül is helyezhetők ei, 60 amidőn megfelelő prismaelrendezések út­tal a fényforrások sugarait ismert módon a (6) tükrökre kell vetíteni, a találmány szempontjából lényeges csupán az, hogy a regisztráló berendezés, illetve a fényjele- 65 ket felvevő fényérzékeny lemez a mérő­inga alatt legyen elrendezve, mivel ezen tér mindenkor úgy képezhető ki, hogy a regisztráló sugarak elegendő hosszúak le­gyenek. Természetes, hogy a fényérzékeny 70 regisztráló lemez elhelyezésénél nem va­gyunk a műszertok fenekére korlátozva, amennyiben azt még mélyebben rendez­hetjük el. A fényforrások az 1. és 2. ábra szerinti 75 kiviteli alaknál a két mérőingán átmenő függélyes síkok között vannak elrendezve és így a (11) prismák a két inga között fekszenek. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a fényforrások és a (11) prismák 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom