90212. lajstromszámú szabadalom • Venturi mérő parciális mérővel és mutatókészülékkel
Megjelent 1930. évi augusztus hó l*»-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 90212. SZÁM. — VII/C. OSZTÁLY. Ventúri mérő parciális mérővel és mutatókészülékkel. Siemens & Halske Aktiengesellschaít Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 19-ike. Ismeretesek már parciális mérőivel bíró venturicsövek, melyekhez még egy mutatókészülék is csatlakozik. Ezeknek az a hátrányuk van, hogy vagy a mulalókészii-5 léK nem használható ki teljesen vagy pedig a parciális vagy mellékmérő túl1 van terhelve. Ez a tény abban találja indokát, hogy a mutatókészülék nagyobb nyomáskülönbséget igényel, mint a mellékmérő. 10 Ha ugyanis a mellékmérőnél nagyobb (2 m vízoszlopot meghaladó) nyomáskülönbséget engednénk meg, akkor annak megterhelése, a keletkező nagy vízsebesség folytán, túLnagy lenne, úgyhogy a mérő 15 igen gyors kopásnak lenne kitéve. Másrészt a mutatókészülékek, főleg a regisztrálók, jóval nagyobb (a normális készülékek 5 m vízoszlopot meghaladó) nyomáskülönbségeket igényelnek, mertkür 20 lönben a hasznos elállítóerők nem elegendők a kifogástalan méréshez és mert a mutató kilengésének nem arányos része, mely csak kis részét szabad hogy kitegye az egész kilengésnek, igen nagy 25 lennie. A találmány azáltal' kerüli el a fenlírt hátrányokat, hogy a kis nyomáskülönbségű parciális mérővel ellátott venturicső mellett, a mutatókészülék hozzákapc-30 csolására, egy külön, második mellékvezeték van elrendezve, melyben egy második, az elsőnél kisebb venturicső foglal1 helyet. A méretek, a találmánybeli elrendezés értelmében, úgy választandák 35 meg, hogy a második, a kisebb venturicsőben keletkező nyomáskülönbség az elrendezésnél használt mutatókészülék normális nyomásának feleljen meg, úgyhogy egyszerűen rá lehessen ezt arra kapcsolni. A találmány nagy előnye, más, ismert io berendezésekkel szemben abból áll, hogy a második venturicsőonek a mutatókészülékhez képest helyes méretezése esetén mindkettő teljesen kihasználható a mérésekhez, úgyhogy vele kedvező üzemviszonyok 45 létesíttetnek. A rajz egy parciális mérővel és mutatókészülékkel ellátott venturicsőnek, mely a találmány értelmében elrendezett második mellékvezetékkel és ebben egy 50 második, az elsőnél kisebb venturicsővel van ellátva, egy foganatosítási példáját ábrázolja. Itt (V) jelöli a venturicsövet egy, önmagában véve ismert (ml) mellékveze- 55 tékkel, melyben a (p) parciális mérő van elrendezve, míg (in2) egy második mellékvezetéket jelöl, benne egy második, az elsőnél kisebb (v) venturicsővel. Az (a.) mutatókészülék, (1) vezetékek útján, köz- 60 vetlenül van kapcsolva az (n2) melllékr vezetékkel és a (v) második venturicsővel. Szabadalmi igény: Venturicső kis myomáskülönbségű parciális mérővel és mutatókészülékkel, azáltal 65 jellemezve, hogy a venturicső mellett a mlutatókészülék hozzákapcsolására szolgáló második mellékvezeték is van elrendezve, melybein egy második, az előbbinél kisebb méretű, de nagyobb 70 nyomáskülönbségű venturicső foglal helyet. 1 rajzlap melléklettel. Palias nyomda, Budapest.
