90147. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet pamut és más szálas anyagok húzására nyújtására és vékonyítására
Megjelent 1930. évi au gu s zt us hó lfi -án . 1! AGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI RIRfiSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90147. SZÁM. — XIV/a. OSZTÁLY. Szerkezet pamut és más szálas anyagok húzására, nyújtására és vékonyítására. Platt Brothers and Co. Ltd. Hartford Works Oldliani. A bejelentés napja 1923. évi január hó 24-ike. Angolországi elsőbbsége 1922 évi január hó 25-ike. Ez a találmány olyan húzó- vagy nyujtószerkezetekre vonatkozik, amelyeknél szálasanyagok nyaláb, szalag vagy előfomat alakjában valamely hengeres 5 vagy más felületű testhez szoríttatnak oly célból, hogy e test forgó vagy vándorló mozgást nyerjen. E test a szalagra vagy előfonatra csupán saját súlya révén nehezedik és hengeres kiképzés mellett az 10 ilyen testeket önsúlyú hengereknek nevezünk. Az eddig ismert kivitelű önsúlyú hengereknek az a hátránya, hogy a forgásban gyakran szünetelnek és ezáltal egy-15 részt a szálasanyag húzását vagy nyújtását hátráltatják, másrészt az álló hengerek és a szálasanyag között fellépő nagyobb súrlódás következtében a hengeres felület alakváltozást szenved s így a to-20 vábbi működésre alkalmatlanná válik. Ha az önsúlyú hengereket a súrlódás csökkentése céljából könnyűekre készítjük, forgásuk szintén nem egyenletes. A jelen találmánybeli önsúlyú henge-25 rek alkalmazásánál az említett hátrányok nem lépnek fel. A találmány lényege egy hengeres tömbből és ehhez kétoldalt csatlakozó egyegy hengeres rúdból álló tengely és a 30 két hengeres rúdra szerelt, az említett tömb átmérőjével egyenlő külső átmérőjű egy-egy hüvely. A találmány e lényegének három változatát foglalja magában. Az első változat abban áll, hogy a két 35 hüvely a tengely két hengeres nyúlványára lazán és úgy van szerelve, hogy azzal semmi összefüggésben nincs, a hüvely és a tengelynyúlvány között játéktér van, azaz a hüvely belső átmérője 40 nagyobb, mint a tengelynyúlványé. E változatnál a hüvelynek a tengelyhez képest való excentrikus elmozdulását és elfordulását semmi sem befolyásolja. A második változatnál a tengelynyúlvanyok és a rájuk szerelt hüvelyek kö- 45 zott olyan elasztikus elemek nyernek alkalmazást, amelyek működésen kívül a hüvelyeket a tengellyel centrálisán tartják meg, működésiben pedig a hüvelyeknek a tengelyhez, illetve tengelynyúlvá- 50 nyokhoz képest való excentrikus elmozdulását és elfordulását befolyásolják. A harmadik változatnál a hüvelyek elasztikus anyagból való hüvelyszerű burkolattal vannak ellátva, amely burkolat 55 a tömbre is kiterjed, vagy amelynek a tengelytömb felé eső, a hüvelyen túlnyúló vége a tömb két végére egy darabon szorosan rá van húzva, úgyhogy ily módon a hüvelyek a tömbbel elasztikusan 60 vannak összekötve. E változatnál a hüvelyek a tengelynyúlványokhoz képest excentrikusan elmozdulhatnak, de el nem fordulhatnak. Az első változat egy kivitele a rajz 65 1. ábráján hosszmetszetben, a 2. ábráján keresztmetszetben látható. A második változat öt kivitele a 3—12. ábrákon, a harmadik változat három kivitele a 13—18. ábrákon szintén hossz-, 70 illetve keresztmetszetekben van feltüntetve. A páros számú ábrákon látható ke resztmetszetek a páratlan számú ábrákon megfelelő számmal jelzett eredményvonal mentén képzelt síkkal vannak képzelve. 75 Az 1. és 2. ábrán bemutatott hengernél a (19) tengely közepén egy (191) tömbbel és ebből kiágazó két (192) rúdból áll, amelyekre két sima hengeres (26) hüvely vian szerelve és amelyekre szorosan van 80
