90075. lajstromszámú szabadalom • Térrezgő rendszer és alkalmazásának módjai

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90015. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Térrezgőrendszer és alkalmazásának módjai. Signal Gesellschaft m. b. H. Kiél. A bejelentés napja 1921. évi november hó 15-ike. A rezgőtechnika egyik legfontosabb feladata, mellyel a technikus különösen gyakran mechanikai rezgésekkel való dolgozás közben találkozik, abban van, hogy 5 valamely rezgő rendszer vagy közeg rezgéseit egy másik rezgő rendszerre vagy közegre vagy pedig valamely vibrációkat vezető rendszerről egy másik ily rendszerre lehetőleg veszteség nélkül vezessük 10 át. A problémát, hogy a rezgéseket nagy hangzókeménységű közegből (vagyis sűrű közegből, pl. vízből) csekély hangzókeménységű közegbe (ritka közegbe, pl. levegőbe) vigyük át, ahol tehát arról van 15 szó, hogy nagyerejű és csekély amplitúdójú rezgéseket kiserejű és nagy amplitúdójú rezgésekké változtassunk át, már megoldották oly módon, hogy azon szervek közé, melyek a közegekkel váló rez-20 géskicserélést közvetítik, két tömegből és ezen tömegeket összekötő rugalmas részből való rezgő alakzatot (ú. n. hanggombát) iktattak és a tömegek nagyságviszonyait fordítva arányították az ampli-25 tudók nagyságviszonyaihoz. A találmány feladata ezen és hasonló problémák sok esetre előnyösebb módon való megoldása, így pl. a fent jellemzett fajtájú rezgő }0 alakzat nem használható minden további nélkül, ha arról van szó, hogy a hangenergiát valamely rezgésekkel telt téralakzatból egy másikba kell hozni, tehát pl. valamely hangcsőből egy más haránt-15 metszetűbe vagy pedig a rezgéseket felvevő hangzótérből valamely hangcsőbe. A találmány értelmében átvivőtag gyanánt két oly térből álló kamrát alkalmazunk, melyek egy nyílás útján közleked-K) nek egymással. Több ily alakzatot is használhatunk, melyek egymással nyílások útján közlekednek. Ezen kamrák vagy kettősterek, ahogy ezeket a következőkben nevezzük, messzemenő analogont alkotnak a bevezetésben ismertetett hang- 45 gombával. Ez a kettőstér ugyanis két rugalmas erőt képvisel, melyek egy tömegre (a nyílásban rezgő légtömegre) hatnak. Ezen rendszer mechanikai jelképe tehát a két rúgón rezgő tömeg (súly). 50 Az ily rezgőrendszer hatásfokára már most a térrészek alakítása különös jelentőségű. Szükséges, hogy a térrészekben rezgő közeg mozgási folyamatánál előálló káros csillapítási veszteségeket csökkent- 55 sük. Ha ezeket a tereket úgy képezzük ki, hogy mellső és hátsó határoló felületeket párhuzamos sík falak alkotják, úgy a tér bizonyos részei a kívánt közegmozgásnál az egyik közlekedőnyílástól a másikhoz 60 legalább is fölöslegesek, ha ugyan nem károsak és pedig ezen részek az egymásra merőlegesen álló homlok- és oldalfalak bezárta sarokterek. A találmány értelmében a tér alakját 65 és a közlekedő nyílások elosztását a közegáramláshoz szabjuk, amennyiben a térrészek magassága a széltől a közép felé növekszik és egy nyílás helyett többet alkalmazunk, melyek nagyobb felületen 70 vannak elosztva. Természetesen ezen megoldások mindegyikét önmagában véve is alkalmazhatjuk. A tér alakját, illetőleg mindig figyelembe veendő, hogy az a felület, melyet a tér magasságával és a köz- 75 lekedő nyílás kerületével bíró hengerpalást alkotnak, tehát a hozzáfolyási harántmetszet, legalább oly nagy legyen, mint magának a megfelelő közlekedő nyílásnak a barántmetszete, mert máskülönben a 80