90073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűtőlángok előállítására és égő ennek az eljárásnak foganatosítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^SHEK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90073. SZÁM. — II/LL. OSZTÁLY. Eljárás fűtőlángok előállítására és égő ennek az eljárásnak foganatosítására. Remund Paul kereskedő Lenzburg*. A bejelentés napja 1924. évi május hó 27-ike. A kőolaj,- és kőszénlepárlásból származó nehéz olajoknak tüzelőanyag gyanánt való alkalmazása eddigelé csak nagy üzemek­ben volt lehetséges, ahol is eme termékek-5 nek nagy mennyiségei alkalmas rostélyo­kon voltak elhasználbatók. Eddig terje­delmes berendezkedés volt okvetlenül szük­séges, mert eddigelé nem: találtak módot arra, hogy ily nehéz olajokat porlasztó 10 levegő nélkül elégethessenek, mely egy­úttal az olaj tovavitelét és oxydálását is eszközölte. A használt égőkben a légnyo­másnak legalább is 3 atmoszférát kellett kitennie; egy kompresszor volt tehát szük-15 séges. Jelen találmány tárgyát eljárás képezi nehéz olajból való fűtőláng előállítására, melynél mór nem okvetlenül szükséges a nagy légnyomás előállítása. A két vagy 20 három atmoszféra helyett, mely eddig szük­séges volt, hogy az olaj tovavitelét és szét­porlasztását előidézze, elegendő 3—15 cm­nyi vízoszlopnak megfelelő nyomás, hogy az égőt működtessük. A jelen eljárásáéi 25 a folyékony vagy félig folyékony tüzelő­anyagot elpárologtatási felületen terítjük szét, mely fölé még égési levegő áramát vezetjük és pedig úgy, hogy örvénylések keletkezzenek, melyek a keverék alapos 30 összekavarására alkalmasak, hogy így sűrű, egyenletes lángot kapjunk. Az így kapott lángoknak nincs meghatározott irányuk, mint az ejektorhatással dolgozó égőknél. Ezek a lángok inkább a fa lángjának is-35 mérveivel bírnak, mely túlnagy huzat nélkül ég, úgyhogy az ily tüzet minden­féle fűtőkészülékben, kisebb méretűekben is, alkalmazhatjuk, mint pl. szállodai kony­hákban, mosókonyhákban és mosó kály-40 hákban, sütőkemencékben, edző- és ol­vasztókemencékben, központi- és lépcsős­fűtéseknél és magas-, valamiint lassúnyo­mású gőzkazánoknál. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás eszközlésére való égőknek néhány 4S foganatosítási alakja van feltüntetve, ne­vezetesen az 1. és 2. ábra az egyik foganatosítása alakra vonatkozik és azt vázlatosan, a 2. ábra I—I vonala szerinti metszetben, 50 ill. az 1. ábra II—II vonala szerinti met­szetben tünteti fel, a 3. ábra nagy fűtőfelület számára való égő keresztmetszete, mely oly különböző elemekből van összetéve, minők az 1. és 55 2. ábrabeli foganatosítási alaknál előfordul­nak, a 4. ábra az égőnek egy másik foganato­sítási alakját tünteti fel, mely különösen kis berendezéseknél használatos, az 60-5. ábra oly égőn át való metszet, mely hasonlít a 4. ábrabelihez, melynél azon­ban egyes részletek eltérő alakúak, a 6. ábra egy további foganatosítási alakot tüntet fel vázlatosan és a 65 7. ábra az előbbinek felülnézete. Az 1. és 2. ábrabeli foganatosítási alak­nál (a) csatorna, mely nagy fémcsőből vagy tűzálló anyagból készülhet. Ennek a csatornának két oldalán (b) 70 nyílások vannak alkalmazva, melyek száj,­nyílások gyanánt szolgálnak, melyeken át az (a) csatornában vezetett levegő eltávozr hátik. Az (a) csatorna két elpárologtatási felület között vonul végig, melyek az (a) 75, csatornától kétoldalt vannak elrendezve. Az égési anyag a készülékbe a (d) csövön át vezettetik be. Ez az égési anyag az (a) csatornától kétoldalt az elpárologtatási felületeken szétterül, úgyhogy ezeket az 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom