90070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőztelpek üzemben tartására

Megjelent 1930 . évi augusztu s hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IJ1RÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90010 SZÁM. — Vtl/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gőztelepek üzemben tartására. Erste Brünner Maschinenfabriks Gesellschaft Briinii. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 22-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi október hó 2 ika. Javaslatba hozták már erre alkalmas csöves kazánokban kritikus nyomású gőz­nek fejlesztését, ennek fojtókészülékek út­ján részbeni fesztelenítését és azután a 5 fogyasztási helyekhez való vezetését. Je­len találmány efféle gőztelepekre vonat­kozik és célja az, hogy elkerüljük az üzemi szabálytalanságokat, amelyek a kritikus nyomású gőznél különösen veszélyesek le-10 hetnének. Ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a kritikus nyomású gőzt, az an­nak részleges fesztelenítésére szolgáló foj­tókészülék előtt egy, a tüzeléstől nem érin­tett gyüjtőtartányban, mögötte pedig, de 15 a fogyasztási helyek előtt, lényegesen alacsonyabb nyomás alatt álló hőtárolók­ban tároljuk. A rajz vázlatosan mutatja a találmány két példaképpeni foganatosítását. 20 Az 1. ábra szerinti foganatosítási példá­nál (a) nagynyomású gőzfejlesztőt, (b) gőzgyiijtőt ábrázol, amely esetleg víztöl­téssel lehet ellátva, míg (c) fojtókészülé­ket, (d) és (e) pedig hőtárolókat jelez-25 nek. A találmány értelmében a magas­nyomású (a) gőzfejlesztőben (p) kritikus nyomású gőzt fejlesztünk, amely az (f) vezetéken át a (b) gyüjtőtartányba és in­nét a (c) fojtókészüléken és a (g) vezetéken 80 át a (d, e) hőtárolókba áramlik, ame­lyekből a (h) vezetékek vezetnek a fo­gyasztási helyekhez. Természetes, hogy a (c) fojtókészülék mögött a hőtárolók meg­kerülésével is vehetnénk el gőzt és vezet-85 hetnők azt a hőfogyasztó helyekhez. Az (a) gőzfejlesztőben és a (b) gyüjtő­tartányban ugyanaz vagy megközelítően ugyanaz a (p) nyomás uralkodik, míg a (d, e) hőtárolókban a (pT ) nyomás lénye-40 gesen alacsonyabb. A két (d, e) hőtároló­ban uralkodó (pj nyomás egyforma és pl. 30—40 atm. A 2. ábra szerinti foganatosítási példá­nál a (d, e) hőtárolókban különböző (pt ) és (p2 ) nyomások, pl. 40, illetve 30 atm. í5 uralkodnak. Ennélfogva a (g) vezetékek­ben megfelelő (c) és (c,) fojtókészülékek vannak elrendezve. Hőfogyasztási helyek gyanánt első sor­ban gőzgépek, különösen pedig turbinák 50 jönnek tekintetbe. Az eljárás és berende­zés nemcsak stabil telepekhez, hanem jár­művekhez, mint pl. hajókhoz, lokomotí­vokhoz és más effélékhez is alkalmas. Azáltal, hogy a redukáló (c) készülék 55 előtt a (b) gőzgyüjtőt és ezen redukáló ké­szülék mögött a jóval alacsonyabb nyo­más alatt álló (d, e) hőtárolókat rendez­zük el, számolunk az üzem elkerülhetetlen szabálytalanságaival. Ezen berendezés 60 nélkül, pl. a tüzelés intenzitásának csök­kenése esetén már vizet vagy nagyon ned­ves gőzt termelnénk. A (b) gyüjtőtartány kompenzálja a tüzelés ingadozásait, úgy­hogy mindig megközelítően egyenlő álla- 65 potú gőz jut a túlhevítőkbe. A redukáló szelep mögött elrendezett tárolók pedig azt az előnyt nyújtják, hogy a redukáló szelepen mindig állandó gőzmennyiség áramlik át, miáltal annak hatása egyen- 70 letessé és biztossá válik. A találmány rendkívül gazdaságos gőz­fejlesztés előnyét biztosítja, míg a meleg­fogyasztási helyek számára a mindenkori legkedvezőbb legmagasabb nyomású gőz 75 áll rendelkezésünkre, amelynek feldolgo­zása semmiféle nehézségekkel nem jár. Nyomási öv gyanánt kondenzációs gőz­turbinák üzeméhez nagyon előnyösen 30—

Next

/
Oldalképek
Tartalom