88993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék helyiségek levegőjének hevítéséra illetve hűtésére és alacsony nyomású gőz fejlesztésére

Megjelent 267 !>.'>(). évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88993. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Eljárás és készülék helyiségek levegőjének hevítésére illetve hűtésére és alacsony nyomású gőz fejlesztésére. Bakos József és Victora Albert műszaki tisztviselők Budapest. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 8-ika. A találmány tárgya eljárás és készülék helyiségek levegőjének hevítésére (azaz fűtésére), ill. hűtésére, továbbá fűtési célokra szolgáló alacsony-nyomású gőz fejlesztésére. Az eddig forgalomban lévő helyiségfűtő készülékek közül egyik sem alkalmas a levegőnek hűtésére is. Ezen kétféle alkalmazhatóság, vagyis a hűtés és fűtés egyik igen nagy előnye a talál-10 mánynak. Az eddigi fűtőkészülékek aránylag rossz hatásfokkal dolgoztak és pedig főképpen azért, mivel a hevítendő levegő nem érintkezik eléggé bensőleg a fűtőfelületekkel. A találmány szerinti eljárás 15 abban áll, hogy a forgásfelület-alakú fűtőfelületet tengely körül forgathatóan rendezzük el és a forgó fűtőfelületen a levegőt ellenáramban örvénylő mozgással vezetjük keresztül, amiáltal az S0 áthaladó levegő minden részecskéje bensőleg érintkezik a fűtő, ill. hűtőfelülettel és a készüléknek hatásfoka az eddigi hasoncélú készülékek hatásfokát messze felülmúlja. Az örvénylő mozgást 25 a fűtőköpeny belsejében azáltal érhetjük el legegyszerűbben, ha a fűtőköpeny két végén és előnyösen közbül is, szellőztető kerekeket alkalmazunk, melyek a fűtőköpenyen keresztülhajtott levegőt számos 50 ágra elosztva a forgásfelület forgásirányával ellentétes csavarvonalszerű mozgással áramoltatják, ami által az a hűtő, illetve fűtőfelülettel a legbensőbben érintkezik. Szellőztető kerekek $5 helyett a köpeny belsejét csavarvonal alakban vezetett csövekkel vagy bordákkal oszthatjuk részekre, melyek a levegőnek a köpenyfelülettel való benső érintkezését biztosítják. Aszerint, amint ezen forgásfelületet hűtjük, vagy fűtjük, szol- 40 gál a készülék hűtésre vagy fűtésre. Hűtés esetén a köpeny forgástengelyét vízszintesen rendezzük el és vékony sugarakban hűtővizet permetezünk a köpenyre. A levegőt szellőztető készülékkel (fuj- 45 tatómű) hajtjuk a köpenyen át, mikor is az áramló levegő a köpenybe beépített szellőztető kerekek (ventilátorkerekek) vagy pedig csavarvonalalakú csövek, ill. bordák hatására a köpenyt gyors for- 50 gásba hozza. Mivel módunkban van a levegőt a szabadból szívni be, ily módon a helyiség hűtésén kívül annak szellőztetése is biztosítva van. Ha ugyanezen készülékkel fűteni akarunk, úgy a forgásfelületet 55 köz hagyásával helytálló köpennyel vészszűk körül, amelynek belsejében létesítjük n fűtőlángokat olyképp, hogy azok a fűtőköpeny felületét súrolják. Természetesen a fűtőköpeny nemcsak lángokkal, hanem 60 forró gőzökkel vagy gázokkal (füstgázok) is hevíthető. Kisebb helyiségek fűtésénél függélyesen rendezhetjük el a fűtőköpenyt, mikor is az abban felszálló levegő önmaga hozza forgásba a köpenyt és a külön 65 levegőáramoltató berendezés elmaradhat. A köpenyt legelőnyösebben gázlángokkal füthetjük. Alkalmazhatunk azonban villamosfűtést is, főképpen kisebb helyiségek fűtésénél is. Ily esetben, valamint akkor, 70 ha a köpenyt pl. füstgázok egyenletesen áramolják körül, úgy álló köpenyt is alkalmazhatunk. Ha a forgó köpenybe vizet permetezünk be, úgy az abban gőzzé ala-