88985. lajstromszámú szabadalom • Vízikamra forrcsöves melegvíz és gőzkazánokhoz

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88985. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Vízkamra forrcsöves melegvíz- és gőzkazánokhoz. Altenstein Frigyes vezérigazgató és Herkules Művek R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 31-ike. Forrcsöves melegvíz- és gőzkazánok vízkamrái költséges acélöntvényekből vagy vaslemezekből készülnek, mely utóbbiak egyesítése szegecselés vagy hegesztés út-5 .ján történik. A vaslemezeknek hegesztés útján való egyesítése tapasztalat szerint szilárdsági és tömítési szempontból nsm megbízható és már súlyos balesetekre adott alkalmat. A szegecselés útján való 10 egyesítésnél viszont a szegecselési varratok vagy a tüztérbe kerülnsk és ekkoj gyors romlásnak vannak kitéve vagy pe dig a tüztcren kivi;' esnek ugyan, de n szegecselés ez esetben nehézkesen és tö 15 kéletlenül foganatosítható, minélfogva megbízhatatlan. A találmány tárgya már most oly vízkamra melegvíz- és gőzkazánokhoz, amelynél a felsorolt hátrányok el vannak 20 kerülve ós pedig azáltal, hogy a vízkamra sajtolás vagy hajlítás útján a ke rület mentén oldalfalakkal ellátott és egymásközt szabad tér meghagyása mellett, ugyanazon helyzetben egymásba fek-25 tetett lemezekből áll, amelyek az oldalfalak szabad széle mentén egymással egyesítve vannak. A vízkamra ezen kiképzése folytán a lemezek egyesítési helyei telje sen a tűztéren, illetve a füstjáratokon kí 30 vül kerülnek, mimellett a lemezeknek egy mással való egyesítése kívülről a legegy szerűbb módon, kényelmesen és biztosan foganatosítható. További előnye az ismer tetett kiképzésnek, hogy az összeköttetési 85 helyek állandóan szem előtt vannak és így nehézség nélkül ellenőrizhetők. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyát tevő vízkamrának néhány kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 40 1. Forrcsöves gőzkazánokhoz való olyan vízkamrát ábrázol függélyes metszetben, amelynek homloklapjai párhuzamosan vannak egymáshoz képest elrendezve. A 2. ábra a vízkamra elölnézete. A 45 3. ábra a találmány tárgyát tevő vízkamrának egy másik kiviteli alakját ábrázolja, amelynél a hátsó homloklemez a mellső homloklemezhez képest ferdén van elrendezve. A 50 4. ábra két vízkamrának forrcsövek segélyével való összeköttetését szemlélteti. Az 5—8. ábrák a vízkamra előállítására szolgáló homloklemezek, illetve oldalfalak 55 távlati nézetben. A 9. ábra metszet a 8. ábra I—I vonala szerint. A 10. ábra a vízkamra összeállítását távlati nézetben tünteti fel. A 60 11—14. ábrák az oldalfalak különböző alaki kiképzését mutatják. A 15. ós 1G. ábj .'EL 3. vízkamra felső lapjának különböző merevítési módjait ábrázolja. 65 A feltüntetett kiviteli alakoknál a vízkamra az (1) mellső és a (2) hátsó homloklemezekből, valamint a (3, 3) oldalfalakból van összeállítva. Az (1) és (2) homloklemezek U-alakban vannak meghajlítva, 70 úgy hogy az (1) lemeznek (4, 4) és a (2) lemeznek (5, 5) szárai vannak. Az (1) és (2) homlok lemezeket már most a 10. ábrában feltüntetett módon olyképpen fektetjük egymásba, hogy az (1, 2) homloklemezek 75 azonos helyzetben fekszenek, vagyis mind-